2017. 08. 21., hétfő, 09:21
Az egyetemi felvételi ponthatárok kihirdetése után, de még a tanév kezdete előtt sok diák keres kiadó lakást, házat. A hosszabb időre szóló ingatlan bérbeadások, azaz hétköznapi értelemben "albérletek" adószabályai eltérnek a rövid, turisztikai jellegű lakás kiadásoktól. Ha feketén adja ki a lakását, akkor óriási büntetésre számíthat.
200 százalékos büntetés, plusz az elmaradt adó, és a késedelmi kamat
- mondta el Kocsis Zoltán, a Dr. Vilmányi Adószakértő Iroda cégvezetője a Pénzcentrum azon kérdésére, hogy milyen büntetésre számíthat az, aki mutyizik a lakáskiadásával, és nem fizeti meg bevétele után az államnak járó adóterhet.
Érdemes ezt számszerűsíteni. Ha 150 ezer forintért adjuk ki a lakásunkat, akkor 135 ezer forint az adóalapunk, mivel 10 százalékot automatikusan levonhatunk a bevételeinkből költség gyanánt (akár egyébként többet is, de ahhoz tételes elszámolás benyújtására van szükség). Ebből a 135 ezer forintból kell 15 százalék személyi jövedelmadót (20 250 forintot), valamint 14 százalék egészségügyi hozzájárulást (18 900 forintot) fizetni az államnak.
A fenti pédánál maradva, amennyiben egy egész év lakáskiadása után nem fizetjük meg az adót, és lebukunk az adóhivatal előtt, akkor az éves elmaradt összeg, azaz 469 800 forint háromszorosát, 1 409 400 forintot, plusz a késedelmi kamatokat kell megfizetnünk, amely sokkoló tétel lehet a családi büdzsében.
A lakáskiadás feltételeit érdemes szerződésben rögzíteni. A tartós ingatlan-bérbeadáshoz nem kell adószámot kiváltani, ha csak a bérbeadó nem választ valamilyen adószámhoz kötött gazdálkodási formát. Mivel a magánszemély általi, nem turisztikai célú bérbeadás mentes az áfa alól, a havi lakbérről számlát nem, de átvételi elismervényt érdemes kiállítani, hogy nyomon követhető legyen a tulajdonos bevétele.
A bérbeadásból származó jövedelmet a bevételből két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetőség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után 15 százalék adóelőleget kell fizetni negyedévente, és azt az éves adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Ha a magánszemély ingatlan bérbeadásból származó jövedelme az adóévben több egymillió forintnál, akkor a jövedelem teljes összege után 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
