2017. 05. 01., hétfő, 19:24
Magyarország rendkívül jelentős őshonos haszonállat- illetve növényállománnyal büszkélkedhet. Ezek megőrzésére dolgozták ki nemrégiben a génmegőrzési stratégia koncepciót. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter elmondta: a lényege az, hogy mind a növényi génmegőrzésben, mind a haszonállat génmegőrzésben a tervszerűség, és az állami szerepvállalás kell, hogy domináljon.
Ez előirányozza azt, hogy indulásként egy 1 milliárd forintos beruházásra kerüljön sor, génmegőrzést szolgáló létesítmények, objektumok fejlesztésére és évente körülbelül ez lenne az a plusz forrás, amit a jelenlegi támogatások mellett erre a fontos területre fordítunk.
A Földművelésügyi Minisztérium már a stratégia kidolgozása előtt is komoly figyelmet fordított a génmegőrzésre.
A tárcavezető felhívta a figyelmet: Magyarországon van a világ 13. legnagyobb növényi génbankja, Tápiószelén, a Növényi Diverzitás Központ és nagyon jelentős munkát végez a Haszonállat-génmegőrzési Központ Gödöllőn. Illetve nemzeti parkjaink a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft., a különböző egyetemek, erdészetek, az FM fenntartásában működő intézmények, ménes gazdaságok, mintagazdaságok is ilyen területen dolgoznak.
Hozzátette: célunk az, hogy továbbra is fenntartsuk azt az előkelő helyet, hogy Magyarország rendelkezik
Mezőszentgyörgyi Dávid, az FM kiemelt génmegőrzési feladatokért felelős miniszteri biztosa elmondta: vannak olyan fajták vagy fajok, amelyeknek már nagyon veszélyeztetett állapotban vannak, a kritikus létszám alá csökkent a számuk. A hagyományos módszerekkel ezek már nem fenntarthatók. Itt úgynevezett génmentést kell elvégeznünk, ugye ez azt jelenti, hogy megpróbálni az ismert tenyésztési, termesztési módszerekkel felszaporítani ezeknek az állományát. Illetve, ahol lehet és meg vannak még határainkon túl lévő állományok, onnan behozni ezeket az egyedeket és felszaporítani, ez egy génmentési feladat.
A cél az, hogy a különböző tenyésztési, termesztési programok kialakításával és alkalmazásával a már stabil állománnyal rendelkező fajok létszáma idővel növekedjen.
A miniszteri biztos kiemelte: a 3. pedig a génhasznosítás, ez pedig már az a fázis, amikor az előző kettőn már túl vagyunk és a 3. amikor ezeknek a termékeit tudjuk már, akár közfogyasztásba is betenni és ez nagyon fontos, hogy ez is megteremtődjön. Ehhez már különböző lábak is kellenek, például marketingeszközök itt már szükségesek annak érdekében, hogy a génmegőrzésnek ez a látványos része meg tudjon jelenni.
Kiemelt projekt a stratégián belül az úgynevezett géngyűrű program, amely során a szakemberek a Kárpát-medencében felkutatják azokat a meglévő, de nem védett ősi növény-, illetve haszonállatfajtákat, amelyek Magyarországon már csak igen ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő.
Mezőszentgyörgyi Dávid, úgy folytatta: mondhatok egy másik programot is. Például kutya tekintetében, ez már egy kicsit a marketing részét jelenti, de például a kuvasz esetében kaptunk olyan akcióprogramra javaslatot, ami a kuvasznak a népszerűsítéséről szól, akár munkaversenyeknek a szervezésével, akár pedig úgy, hogy a kuvaszt, mint társállatot bevinni iskolákba és iskolai osztályokban bemutatni ennek a fajtának a tulajdonságait.
A szaktárca nagy hangsúlyt helyez a génmegőrzéshez kapcsolódó ismeretterjesztésre és a genetikailag értékes állományok bemutatására i
Európában a legtöbb őshonos állatfajtával, 35 védett és 2 veszélyeztetett állatfajtát gondozunk és ezt a kört még tudjuk bővíteni, hiszen határon túl is, de idehaza is nagyon sok, olyan védendő állatfajtánk van, amely megérdemli azt, hogy rá külön odafigyeljünk.
Génmentés, génmegőrzés és génhasznosítás: ez a stratégiában szereplő három jelentős tevékenységi kör.
