2016. 11. 04., péntek, 12:22
Akár 56 százalékkal is emelkedhetnének a nettó reálbérek Magyarországon a következő öt évben – mondta a Kossuth Rádióban György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Számításaik szerint ez az elméleti maximum, amiből a valóságban 30-40 százalékos bővülés lesz, tehát jó alapja volt Rogán Antal miniszter korábbi kijelentéseinek.
Reális elképzelés, hogy a reálbérek öt éven belül akár 30-40 százalékkal emelkedhetnek Magyarországon – mondta a 180 percben György László, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Mint fogalmazott, úgy látják, a magyar gazdaságban van a mozgástér arra, hogy fenntartható módon ennyivel nőjenek a nettó reálbérek 2021 végéig. Gazdasági fenntarthatóság alatt az értik, hogy az állam nem adósodik el, és a munkahelyek is megmaradnak – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában.
A fizetésükhöz képest sokat termelnek a közép-európaiak
György László álláspontjuk magyarázataként azt mondta, összehasonlítva a V4 országait a fejlett nyugati államokkal, a bérhányadban 10 százalékpontos különbség látható. Ez azt jelenti, hogy a teljes megtermelt jövedelemből Nyugat-Európában 57 százalékot osztanak vissza a munkavállalóknak, miközben a V4-országokban csak 47 százalékot tesz ki a munkaerőköltség. Hangsúlyozta, hogy a két országcsoport között a megtermelt jövedelemben közel háromszoros a különbség, míg a bérekben négy-ötszörös.
A foglalkoztatóknak – a hazai és külföldi tulajdonú vállalatoknak is – az a dilemmája, hogy dolgozóiknak megadják-e a nyugati bér harmadát, másképp ugyanis a külföld elszívja a hazai munkaerőt. Utóbbi esetben a Nyugaton és Magyarországon is foglalkoztató külföldi többségi tulajdonú vállalatoknak kint a mostani bér négy-ötszörösét kellene kifizetniük.
45 százalékkal is nőhetne
A bérarányra vonatkozó felzárkózás önmagában 25 százalékos nettó reálbér-növekedést hozhatna. Ha ehhez hozzáadódik a nagy elemzőházak által a következő öt-hat esztendőre várt évi 2,5-2,8 százalékos gazdaságbővülés, az további 13-15 százalékos reálbér-növekedést jelenthet. Ez akkor igaz, ha a gazdaságfejlődés haszna egyenlően oszlik meg az állam, a munkaadók és a munkavállalók között. Ezzel máris megérkeztünk a 35-45 százalékos sávba – tette hozzá.
Példaként említette, hogy szerinte idén a magyar GDP körülbelül 2 százalékkal növekszik, míg a reálbérek 8 százalékkal. Erre az ad lehetőséget, hogy Magyarországon alacsonyabb a munkaerő-költség, illetve a bérből és fizetésből élők részesedése a teljes GDP-ből, mint többek közt Németországban.
A munkaadóknak is érdeke
A felzárkózás lehetősége a bérhányad tekintetében nem csak Magyarország, hanem a környező államok, Szlovákia, Lengyelország és Csehország számára is adott. Erre nem csak a munkavállalók, hanem a munkaadók részéről is van igény- Látható ugyanis, hogy a nyugat-európai munkaerőpiacok 2011-es megnyitása felerősítette az elszívó hatást, a közép-európai munkavállalók nyugatra vándorlását. Ha a visegrádi térségben foglalkoztató vállalatok szeretnék megőrizni a pozícióikat, akkor növelniük kell a béreket – arányosan legalább arra a szintre, ahol azok nyugaton állnak – tette hozzá.
György László szerint a foglalkoztatás erősödése és az államadósság után fizetett kamatterhek GDP-arányos csökkenése is pozitív hatásokkal járhatna. Hangsúlyozta, a Századvég számításai azt mutatják, a következő három-négy évben 200-300 ezer fővel bővülhet a magyar munkaerőpiac, ami további nettó 7-8 százalékos reálbér-növekedést eredményezhetne. Az államadósság-szolgálatban történő kedvező változások újabb plusz 3-5 százalékos nettó reálbér-növekedésre adhatnának lehetőséget – mondta az elemző.
Az elméleti maximum sokkal több
Összeadva a bérhányad-felzárkóztatás, a gazdasági növekedés, a foglalkoztatás-bővülés és a kamatterhek csökkenésének hatásait, akkor 2021-ig 46-56 százalékot is elérheti a nettó reálbér-növekedés mértéke. Hangsúlyozta ez az elméleti maximum, amiből a Századvég szerint 30-40 százalék lehet a valóságban.
A döntést a munkaadóknak kell meghozni, a kormány a munkaerőköltség további csökkentésével tud segíteni. Ennek Magyarországon van tere, de a Századvégnél nagyon szeretnék, ha a csökkentést nem a munkaadók nyelnék le – és realizálnák profitként –, hanem a nettó reálbér növelésére menne az összeg – mondta György László vezető elemző.
