2015. 03. 01., vasárnap, 13:59
Egyre több hiányosságot találnak a magyar munkahelyeken a munkaügyi felügyelők, akik tavaly nem kevesebb, mint 526 milliónyi bírságot szabtak ki.
Tavaly összesen 18 048 munkáltatónál végzett munkaügyi ellenőrzést a hatóság, a vizsgáltak 73 százalékánál pedig talált is valamilyen szabálytalanságot - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztálya, amely szerint ez az arány a valamivel több mint 100 ezer ellenőrzés alá vont dolgozó 71 százalékát érintette. Rossz hír, hogy az arányok rosszabbak az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest, akkor ugyanis a foglalkoztatók 70, illetve a munkavállalók 68 százalékánál találkoztak problémával a hatóság emberei.
Az egyik leggyakoribb gond továbbra is a feketefoglalkoztatás, hiszen a főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 13 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, ami számszerűsítve 11 540 főt jelent (ami szintén több valamivel, mint a 2013-as adat volt). Ide kapcsolódóan a leggyakoribb csalási módszer a be nem jelentés, de sokan trükköznek az egyszerűsített foglalkoztatással és a színlelt szerződésekkel is.
Jó hír ugyanakkor, hogy valamivel kevesebben próbáltak csalni a munka- és a pihenőidővel, illetve a rendkívüli munkavégzéssel: amíg 2013-ban még 21 157 főt érintettek ilyen típusú csalások, addig tavaly már "csak" 19 622 embert. Előfordult, hogy a munkavállalókat munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. Gyakori probléma volt, hogy a dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett sokakat szabálytalanul dolgoztattak a munkaszüneti napokon is. Ezek után talán kevesen lepődnek meg, hogy több helyen a pihenőidő kiadása sem felelt meg a jogszabályban foglaltaknak. E csalástípus a kereskedelemre, a vendéglátásra és feldolgozóiparra jellemző a leginkább, de sok személy- és vagyonvédelmi cégnél is találkoztak problémával a munkaügyi felügyelők.
Az összes szabálytalanság csaknem ötödét a munkabérrel kapcsolatos jogsértések adták, ami azt jelenti, hogy körülbelül 16 ezer embert érintett az ilyen típusú csalás. Ennek tipikus formája, hogy a munkáltatók nem fizetnek időben, de továbbra is előfordul, hogy minimálbért fizetnek azon munkavállalónak, akit garantált bérminimum illetne meg. Állandó gond a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér elszámolásának hiányossága.
Mindezek nyomán a hatóságok a 13 173 munkáltató közül 3 509 vállalkozással szemben szabtak ki munkaügyi bírságot, összesen valamivel több mint 526 millió forint értékben. Az érdemi döntések többsége azonban anyagi szankció nélküli intézkedés volt, így szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel 2 591 esetben, figyelemfelhívással 1 852 esetben éltek, míg szabálytalanságot megállapító határozatot 4 946-ot hozott a hatóság.
