2015. 02. 24., kedd, 13:59
Több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a jegybank a Buda-Cash Brókerház ellenőrzése során. A Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó bankoknál a betétkifizetést egymillió forintban maximálták és felügyeleti biztosokat rendeltek ki.
Erős a gyanú, hogy több évtizedes visszaélés-sorozatra bukkant a jegybank a Buda-Cash Brókerház átfogó ellenőrzése során - mondta Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke sajtótájékoztatón kedden Budapesten.
A betétkifizetést egymillió forintban maximálták és felügyeleti biztosokat rendeltek ki.
A gyanú szerint a brókerház valamennyi adatszolgáltatását meghamisította az elmúlt tíz évben és jelentős ügyfélpénzekkel nem tud elszámolni. A kár elérheti akár a 100 milliárd forintos nagyságrendet is - fejtette ki.
Közölte azt is, hogy a Buda-Cash tulajdonosain keresztül szoros összefüggésbe hozható a Dél-Dunántúli Regionális Bankcsoporthoz (DRB) tartozó négy banknál szintén korlátozó intézkedéseket rendelt el a jegybank, így a betétkifizetést egymillió forintban maximálták és felügyeleti biztosokat rendeltek ki. A bankcsoport tagja még a DRB-n kívül a miskolci székhelyű Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB), a kaposvári székhelyű Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. (DDB), és a bicskei központtal működő Buda Regionális Bank Zrt. (BRB).)
Elmondta, hogy a svájci frank árfolyamának januári hirtelen emelkedése nincs közvetlen összefüggésben a brókercégnél feltárt hiányosságokkal, bár az árfolyamváltozás mintegy 10 milliárd forint veszteséget okozott a cég ügyfeleinek. A vizsgált ügy azonban hosszabb időre terjed ki és nagyságrendileg nagyobb összeget érint.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy pontos információkról egyelőre nem tud beszámolni a nyomozás, illetve a folyamatban lévő felügyeleti vizsgálatra tekintettel.
Az alelnök tájékoztatása szerint a Buda-Cash Brókerháznál mintegy 15-20 ezer, a DRB bankcsoportnál pedig mintegy 100-120 ezer ügyfél lehet érintett, akik kártalanításra számíthatnak. Hozzátette, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint a kártalanításra kötelezett szervezetek, az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) és a Befektető-védelmi Alap (BEVA) eleget tudnak tenni ennek.
| A Magyar Nemzeti Bank közleménye: |
|
Az MNB mától felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB bankcsoport tagjaihoz, és korlátozásokat léptetett életbe valamennyi intézménynél. Az ideiglenes intézkedések a hitelintézetek jegybanki vizsgálatának lezárásáig maradnak érvényben. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa 2015. február 24-től felügyeleti biztosokat rendelt ki a DRB Bankcsoporthoz, vagyis: a BRB BUDA Regionális Bankhoz, a DRB Dél-Dunántúli Regionális Bankhoz, a Dél-Dunántúli Takarék Bankhoz és az ÉRB Észak-magyarországi Regionális Bankhoz. Az MNB mai végzésében közzétett ideiglenes intézkedését az intézmények működése kapcsán az érdekeltek halaszthatatlan védelme indokolta. A felügyeleti biztosok mai nappal átvették a hitelintézetek irányítását annak igazgatóságától, s gondoskodnak a megfelelő működésről. A jegybank ezzel párhuzamosan ügyfelenként egy millió forintban korlátozta a hitelintézetek által az ideiglenes intézkedés időtartalma alatt kifizethető betétek és más visszafizetendő források maximális összegét. Ezen összeghatáron belül – ha igénylik – nemcsak a lakossági, de az egyéb ügyfelek is hozzájuthatnak követeléseikhez. Az MNB jelenleg átfogó vizsgálatot folytat a hitelintézeteknél. Az állami tulajdonú Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nkft. által delegált felügyeleti biztosok kirendelése, illetve az egyéb korlátozó intézkedések a vizsgálatot lezáró határozatok meghozataláig, de legfeljebb egy évre, a betétek és más források visszafizetésének korlátozása maximum 90 napig marad érvényben. A DRB Bankcsoport sem mérete, sem tevékenysége alapján nem jelent kockázatot a magyar pénzügyi rendszerre. |
| Magyar Nemzeti Bank |
