2013. 02. 04., hétfő, 06:33
2013. január 1-jével, illetve 2013. február 1-jével változtak a földhasználati nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok. Emiatt több százezer földhasználó köteles bejelenteni azonosító adatait az illetékes járási földhivatalnál március 30-ig.
A 2013. január 1-jével hatályba lépett rendelkezés szerint már nem csak kizárólag az 1 hektárt meghaladó termőföldterületet használó, hanem valamennyi földhasználó köteles bejelenteni a használatát a területileg illetékes járási földhivatalnál. A törvény értelmében földhasználó az is, aki termőföld tulajdonjogával rendelkezik és annak használatát nem engedte át más személynek.
A regisztráció célja, hogy 2013. július elseje után személyi azonosítóval összesíteni lehessen ki mekkora és mennyi földterületet birtokol.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007 (XII. 23.) Kormányrendelet (Rendelet) változása következtében valamennyi ingatlanügyi hatóságnál (járási földhivatalnál) regisztrált földhasználó köteles bejelenteni az adatait.
2013. március 30-ig az illetékes járási földhivatalhoz be kell nyújtani magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolatát, gazdálkodó szervezet földhasználó esetében a statisztikai azonosítót. Amennyiben a földhasználó családi gazdálkodónak minősül, a Rendelet alapján a családi gazdaság nyilvántartási számát is be kell jelenteni, valamint szükséges annak megjelölése, hogy a földterület a családi gazdasághoz tartozik. Az a földrészlet tartozik a családi gazdasághoz, amelyet a megyei kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága a családi gazdaság használatába regisztrálta.
A földhasználati azonosító adatközlési adatlap beszerezhető a földhivataloknál, vagy letölthető a www.foldhivatal.hu honlapról. Aki ezt elmulasztja bírsággal sújtható, amelynek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél. Az első fokon kérelemre indult eljárásért - ha e törvény másként nem rendelkezik - 6 000 forint összegű díjat kell fizetni. Ha a földhasználati bejelentés vagy a törlési kérelem 20 vagy annál több földrészletre vonatkozik, az eljárás díja 12 000 forint.
A változtatás most csaknem 350 ezer olyan családot érint, akik a korábban zárt kertnek minősített kisebb parcellákon gyümölcsöt, szőlőt, zöldséget termeltek saját szükségletükre vagy akár eladásra is. Ma, hivatalosan csak belterületi és külterületi földek léteznek, és a "zártkert" a külterülethez tartozik.
A törvény szerint a bejelentésért alkalmanként hatezer forint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, ami a MOSZ véleménye szerint méltánytalan a kis területeket használókkal szemben, akiknek ugyanúgy akkora díjat kell leróniuk, mint a földet hivatásszerűen művelőknek. A MOSZ elfogadhatatlannak tartja a törvény végrehajtási módját, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához fordult, s abban bízik, hogy a kellő felkészülési időt nem biztosító rendelkezés az Alkotmánybíróság rostáján is fennakad majd.
A Földhivatal internetes tájékoztató oldalán nem írnak a hatezer forintos regisztrációs díjról, hanem az alábbi mondat szerepel helyette: Az adatközlési bejelentéssel indult eljárás díjmentes, de csak akkor, ha azzal együtt változás bejelentésére nem kerül sor.
Február elejétől a földtörvény kiegészül a közös tulajdonban lévő föld használatának szabályaival is, amely lehet a tulajdoni hányaddal arányos, de attól eltérő is.
A fő szabály az, hogy a közös tulajdonban lévő földből a rá eső területet minden tulajdonostárs használhatja. Ha a tulajdoni hányaddal arányos, vagy akár attól eltérő a használat, mindenképpen a tulajdonostársak egyhangú döntése kell hozzá. A nem fellelhető tulajdonostársat úgy kell tekinteni, mintha hozzájárult volna a megállapodáshoz. A megállapodásban rögzíteni kell azt is, hogy aki a tulajdoni hányadánál többet használ a földből, milyen ellenszolgáltatást nyújt a többieknek.