2012. 10. 23., kedd, 17:51
A kormányfő szerint ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb.
Orbán Viktor ezt az október 23-i állami ünnepségen, a budapesti Kossuth téren tartott szónoklatában mondta, hangsúlyozva, hogy 1956 magyar hősei adtak erőt négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez.
- A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy valamilyen "kifinomult módszerrel" idegenek kormányozzák a magyarokat - jelentette ki Orbán Viktor. Közölte azt is, hogy az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország elfogadja, a kettős mércét viszont nem. Az Európai Unió egyetlen intézménye sem bánhat tiszteletlenül a magyarokkal - hangsúlyozta.
A miniszterelnök szerint október 23-a minden évben emlékeztet minket, hogy az 1956-os forradalmat leverők törekvései nem tűntek el a magyar közéletből. - Elég ha 2006 októberére gondolunk: lovasroham, könnygáz, majd a brutalitásban élen járók kitüntetése - fogalmazott, kijelentve azt is: "jó ha ezt észben tartjuk". Orbán Viktor a szocializmus bukása és a 2008-as nyugati világgazdaság válsága között párhuzamot vonva azt mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt.
A kormányfő felsorolta a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit, majd a "csüggedőknek" és a "reményvesztetteknek" azt üzente: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik nem törődtek bele a kilátástalanságba. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni - fogalmazott a miniszterelnök, aki beszédét a szokásos "Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!" fordulattal zárta.
| Ellenzéki gondolatok |
|
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és országgyűlési frakcióvezetője szerint az 1956-os forradalom és szabadságharc mai üzenete, hogy a szabadságot és a demokráciát nem elég kivívni, azért mindig, minden nap küzdeni kell. A Büszkeség és tisztelet című budapesti rendezvényen arra szólította fel "a köztársaság híveit", hogy "az új magyar köztársaság megteremtésének napjáig" hordják a Kossuth-címert kitűzőként, "legyen ez a demokraták összetartozásának jelképe". Jávor Benedek, az LMP parlamenti frakcióvezetője szerint október 23-a megünneplésének akkor van igazán értelme, ha az erkölcsi világosság, amelyet az ünnep felmutat, inspirációként és iránymutatásként tud szolgálni a mai sorskérdések megoldásához. "Különösen igaz ez olyan időkben, amikor a közösség bajban van" - tette hozzá az ellenzéki politikus Hajdúszoboszlón, a Bocskai-szobornál tartott ünnepségen. A Jobbik elnöke szerint a ,89-es politikai generáció minden tagjának takarodnia kell a magyar közéletből, mert "az elmúlt 22 év bőven elegendő volt belőlük". Vona Gábor a fővárosi rendezvényen 16 pontos programot is hirdetett. A "független Magyarország" programjában többek között szerepel a magyar föld alkotmányos védelme, az egykulcsos adórendszer megszüntetése, a csendőrség felállítása és a halálbüntetés visszaállítása, valamint Magyarország kilépése az Európai Unióból. A demokratikus ellenzék összefogására szólított fel a Demokratikus Koalíció (DK) budapesti megemlékezésén Gyurcsány Ferenc, aki szerint az ellenzéki együttműködés miniszterelnök-jelöltjének Bajnai Gordonnak kell lennie. A DK elnöke kijelentette: a demokratikus ellenzék pártjainak össze kell fogniuk és 2014-ben kétharmados többséget kell szerezniük, hogy vissza tudják állítani a "megsebzett köztársaság rendjét". |
