2012. 02. 15., szerda, 13:11
A dohányzással kapcsolatos szigorítások nagy vihart kavartak az év elején. Egy pár héttel később végzett felmérés alapján viszont úgy tűnik, hogy lecsillapodtak a kedélyek, és a többség pozitívan vélekedik a változásokról.
A 18-64 éveseknek csak 20 százaléka érzi úgy, hogy a törvénynek több hátránya van, mint előnye – derült ki a KutatóCentrum és a Marketing&Media 2012. januárban végzett közös kutatásából. Hazánkban 2012. január elsején lépett életbe az a törvény, melynek értelmében minden zárt légterű helyen tilos a dohányzás.
Bár a szigorítás kapcsán megoszlanak a vélemények, a 18-64 éveseknek csak 20 százaléka érzi úgy, hogy a törvénynek több hátránya van, mint előnye – állapította meg a Marketing&Media megbízásából a KutatóCentrum által elvégzett januári felmérés.
A kutatásban részt vevőknek csupán egynegyede gondolja úgy, hogy az új törvény ellehetetlenítette a dohányosok helyzetét, sőt, a megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a rendelkezés egyáltalán nem sérti a cigarettázók személyi szabadságát.
„Érthető módon elsősorban a füstmentes életet választók körében váltott ki támogatást a törvénymódosítás: a nemdohányzó válaszadóknak 47 százaléka egyetért azzal az állítással, hogy a módosítás szükséges és időszerű lépés volt a törvényhozók részéről” – mondta Sütő Anna, a KutatóCentrum kutatási projekt menedzsere.
| A kutatás hátteréről: |
| A cikk adatai a KutatóCentrum és a Marketing&Media közös kutatásának eredményein alapulnak, mely 2012. január 13. és 17. között online lekérdezéssel zajlott. A villámkutatásban 2193-an vettek részt, a megkérdezettek kor és nem tekintetében reprezentálják a hazai 18-64 éves magyar lakosságot. |
Ezzel szemben a dohányzóknak mindössze 8 százaléka vélekedett így. A magyarországi helyzet kifejezetten aggasztó a dohányzás tekintetében, mivel az egy személyre jutó cigarettafogyasztás a WHO adatai szerint duplája a világátlagnak, ez évente fejenként több mint háromezer szálat jelent. Így a törvény megítélésének kiemelt szempontjai közé tartozik annak egészségügyi mutatókra gyakorolt hatása.
„Úgy tűnik, hogy a szigorítás eredményessége a dohányzás csökkentését tekintve igencsak megkérdőjelezhető, mivel a kutatásban részt vevők mindössze 31 százaléka gondolta úgy, hogy a rendelkezés segít a dohányzás visszaszorításában, a dohányzóknak pedig mindössze 19 százaléka értett egyet ezzel az állítással – emelte ki Sütő Anna. – A szabályozás pozitív megítélése így inkább annak köszönhető, hogy védi a nemdohányzókat a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.”
Az új törvény a többség véleménye szerint nem hozza nehéz helyzetbe a vendéglátósokat sem: a megkérdezettek többsége (58 százalék) nem értett egyet azzal az állítással, hogy a szigorítás hatására csökkeni fog az éttermek és szórakozóhelyek forgalma. A dohányosok és a füstmentes életet élők eltérő nézőpontja azonban e tekintetben is élesen kirajzolódik: míg a nemdohányzóknak csupán egyharmada véli úgy, hogy az intézkedés negatív hatással lesz az éttermek és szórakozóhelyek forgalmára, addig a szenvedélyüknek hódoló válaszadók 57 százaléka számít erre.
