2026. 01. 31., szombat, 14:34
A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérése szerint a magyar választókorú lakosság 71 százaléka nem támogatná a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását.
A Nézőpont Intézet kutatása azt vizsgálta, miként vélekedik a magyar társadalom a sorkatonaság esetleges visszavezetéséről. A felmérés szerint a teljes választókorú népesség 71 százaléka ellenzi a kötelező katonai szolgálat bevezetését, miközben a megkérdezettek egynegyede támogatná azt, és mindössze két százaléknyian bizonytalanok a kérdésben.
Az intézet összegzése alapján nincs olyan társadalmi csoport, ahol legalább kétharmados arányban ne utasítanák el a sorkatonaságot.
A kutatás hátterében az áll, hogy az elmúlt hónapokban európai uniós vezetők és több tagállam kormánya is egyre gyakrabban beszél egy esetleges közvetlen katonai konfrontáció lehetőségéről Oroszországgal.
A vizsgálat felidézi, hogy Lettország 2023-ban döntött a sorkatonaság visszaállításáról, Horvátország 2026 elején küldte ki az első behívókat, Németországban pedig úgynevezett szükségalapú sorkatonaságot vezettek be. Magyarországon ezzel szemben a kormánypártok a háború és a sorkatonaság ellen foglalnak állást.
Berzétei Ákos, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 aktuális csatornán elmondta: az elutasításnak lehetnek elvi okai, valamint az is szerepet játszik, hogy a fiatalabb generációk már nem militáns szemléletben nőttek fel. A szocializmus időszakában a hidegháborús fenyegetettség miatt a háborús felkészülés a mindennapok része volt, a későbbi nemzedékeknek azonban nincsenek ilyen tapasztalataik.
Az elemző szerint a fiataloknak arról sincs közvetlen élményük, mit jelentett a sorkatonai szolgálat, míg az idősebbek saját emlékeik alapján gyakran nem tekintenek rá pozitív időszakként.
Berzétei Ákos arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió vezetői a háborús veszéllyel indokolják a jelentős hitelfelvételeket és a hadsereg fejlesztésére fordított kiadásokat, különösen Németországban. Ugyanakkor a modern hadviselésben kérdéses, hogy a rövid idő alatt kiképzett sorkatonák képesek-e elsajátítani a korszerű technikai eszközök – például drónok, informatikai rendszerek és mesterséges intelligencián alapuló megoldások – hatékony használatához szükséges tudást.
Az orosz–ukrán háború tapasztalatai szerinte azt mutatják, hogy a minimális felkészítéssel bevetett katonák rendkívül nagy veszélynek vannak kitéve.
Az elemző kitért arra is, hogy Nyugat-Európa Oroszországgal szembeni háborús felkészülésének elsősorban ideológiai okai vannak, miközben igyekeznek megszakítani a korábbi gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, annak ellenére, hogy hosszú időn át az olcsó orosz nyersanyag és energia jelentette az európai gazdaság egyik alapját.
Berzétei Ákos hangsúlyozta: a honvédség számára fontos a megfelelő létszám biztosítása, ugyanakkor a kormánynak nemcsak katonai, hanem demokratikus és társadalmi szempontokat is mérlegelnie kell. Hozzátette, hogy azok, akik elhivatottságot éreznek a haza szolgálatára, önkéntes programokon keresztül vagy hivatásos állomány tagjaként csatlakozhatnak a honvédséghez.
A Nézőpont Intézet reprezentatív kutatása az MTVA-val együttműködésben, január 26–27-én készült, ezer fő telefonos megkérdezésével.
