Pécsi virológus: nem igaz, hogy a koronavírus elleni vakcinát kapkodva állították elő

2021. 01. 15., péntek, 20:07

A technológia nem új keletű és megbízható.

- Az úgynevezett mRNS-vakcinák, amilyen technológiát például a Pfizer–BioNTech is használt, jóval hatékonyabbak, és kevesebb a mellékhatásuk is – magyarázta az InfoRádió Aréna című műsorában Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem tanára. 

Mindenféle hiedelemmel és rémhírrel ellentétben az mRNS-technológiát nem néhány hónap alatt fejlesztették ki, valótlanok tehát azon állítások, hogy rohamtempóban, kapkodva állították volna elő. Hiszen az RNS-, illetve a módosított RNS-technológia nagyon régi és komoly tudományos háttérgyökerekre visszanyúló munka, amit most „hál’ isten és szerencsére” át tudtak ültetni egy vakcinafejlesztési projektbe is. De a technológia ettől még nem új keletű

– fogalmazott Jakab Ferenc. Hozzátette: biztosra veszi, hogy a hagyományos vakcinafejlesztéseket a következő tíz évben ki fogják váltani az úgynevezett harmadik generációs technológiák, miután gyorsabbak, olcsóbbak, biztonságosabbak, nagyobb hatásfokúak, és könnyebb is ezeket legyártani.

Az ember alapvető tulajdonsága, hogy az újtól és az ismeretlentől mindig fél, de ez esetben abszolút semmi oka az újtól való félelemnek

– mondta a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja Virológiai Kutatócsoportjának vezetője, kiemelve, hogy

a vakcina biztonságos és megbízható.

Dr. Jakab Ferenc magyar virológus professzor

Dr. Jakab Ferenc a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar tudományos dékánhelyettese, a Szentágothai János Kutatóközpont tudományos titkára és az intézményben működő, legmagasabb (BSL-4) biobiztonsági szintű virológiai laboratórium vezetője.

Dr. Jakab Ferenc 1977-ben született Marcaliban. Egyetemi évei alatt bekerült az ÁNTSZ virológiai laboratóriumába és ettől kezdve folyamatosan vírusokkal foglalkozik. Saját bevallása szerint nagy hatást gyakorolt rá a Vírus című 1995-ös amerikai katasztrófafilm, amely pontatlanságai ellenére jól példázza a láthatatlan kórokozók hatalmát és részben innen ered a mai napig meglévő csodálata irántuk.

2002-ben diplomázott a PTE TTK biológia–kémia szakán, majd hosszú időt töltött víruskutató laborokban Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Államokban. A Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karán, az Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola hallgatójaként szerezte meg PhD fokozatát 2005-ben.

A Pécsi Tudományegytem Természettudományi Karán megalapította a Virológiai Kutatócsoportot, melynek keretein belül az állatokról emberekre terjedő vírusokat, úgynevezett virális zoonózisokat kutat.

A 2012-ben megnyitott PTE Szentágothai Kutatóközpontban kiterjesztette a Virológiai Kutatócsoport működését és egy BSL-3 (3-as biológiai biztonsági szint) laboratóriumot alapított a hazai és nemzetközileg jelentős vírusos zoonózisok kiterjedt kutatására.

Ezeket olvasta már?