A világjárvány néhány hazai tanulsága

A sikeres védekezés sok tényezőnek köszönhető. Ezek között nagyon jelentős tényező az, hogy országunk kormánya időben és gyorsan hozott jó intézkedéseket. (Pl.: a 65 éven felüliek vásárlási idősávja, kijárási és csoportosulási korlátozás, tömegrendezvények elhalasztása, stb.) A gyors intézkedésekhez szükség volt a különleges jogrendre és az operatív törzs áldozatos, kitartó, jó munkájára. A sikert elősegítette az egészségügyi, oktatási és más szakemberek helytállása, valamint a lakosság nagy részének jogkövető, fegyelmezett magatartása.

 

A járvány elleni védekezésben fontos szerepük volt a kormányzattal együttműködő helyi önkormányzatoknak, így Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának is. Kaposváron a járvány eddigi szakasza egyetlen halálos áldozatot sem követelt. Ez egy több tízezer lakosú megyei jogú város esetében kifejezetten kedvező eredmény. Bizonyított lett az, hogy ilyen különleges, váratlan és nehéz helyzetekben csak akkor lehet sikeres megoldásra számítani, ha az országos kormányzás és a települési önkormányzati vezetés munkája között összhang van. Kaposvárra ez volt a jellemző. A kaposvári játszótereken, strandon, tömegközlekedési eszközökön, nagy rendezvényeken az indokolt korlátozásokat a kaposvári városvezetés is időben elrendelte, és a végrehajtást érvényre juttatta.

 

A magyar egészségügyi rendszer, a benne dolgozó szakemberek jól vizsgáztak, -igazolták szakértelmüket, hatékony cselekvőképességüket, áldozathozatalra hajlandóságukat. Nem igazolódtak be azok az előzetes és megalapozatlan jóslatok, amelyek a magyar egészségügy összeomlásáról szóltak. Éppen az ellenkezője történt! A magyar egészségügy helytállt! Előrelátás és biztonsági felkészülés volt a kórházi ágyak egy részének szabályozott felszabadítása, orvosi döntésekkel, az egészségkárosodás kizárásával.

 

Sok civil és önkormányzatunk által is szervezett kezdeményezés (pl. az önkéntes segítők) bizonyították, hogy úrrá lehetett lenni a ránk törő nehézségeken. A család ereje, erkölcsi magasrendűsége is megmutatkozott. Az idős szülők, nagyszülők otthon maradását szerető gyermekek, unokák bevásárlással, ügyek intézésével segítették. Az összefogás jelei sok esetben nem csak dicséretesek, hanem már szinte meghatóak voltak. Sokan pénzadományokkal segítettek. Kivették a részüket az önzetlen cselekvésből az egyházak is. Valóban lehetett érezni, hogy „egyetlen magyar sincs egyedül.” Szép cselekedet volt, hogy az anyaország indokolt mértékű támogatást tudott nyújtani a határainkon túl élő nemzet-testvéreinknek.

 

Sok más ország tragikus fertőzöttségi és halálozási adatai szomorúsággal töltenek el bennünket, de egyben arra is ráirányítják a figyelmet, hogy az anyagi gazdagság, fejlettség és a jó állami szervezettség nem mindig járnak együtt. Jól működött és működik az a légihíd Magyarország és Kína között, amelyen át március elejétől – közepétől csakhamar megnyugtató mennyiségű védőfelszereléshez jutottunk. A fejlettség egy társadalomban nagyon összetett, komplex fogalom. Vannak benne anyagi tényezők is, de most látványosabbá váltak az erkölcsi, a morális jellemzők. Sőt, ezen utóbbiak olykor felül is múlhatják az előbbieket. A fejlettnek mondott országok között vannak olyanok, amelyekben az egymillió lakosra vetített halálozási számok a magyarországinál tízszer (vagy még többször) nagyobbak. Komolyan vehető közvélemény-kutatások támasztják alá, hogy Magyarország lakossága, csakúgy mint a kormányfő és kormánya, a járványkezelés nyertese lett.

 

A járvány elleni védekezésben megmutatkozott, hogy az igazán hatékony intézkedések országonkénti szinten (nemzeti szinten) hozhatók meg. A család mellett a nemzet szerepe még határozottabban kifejezésre jutott. Széles körben látható volt, hogy a család és a nemzet a mai modern korban időszerű, stabil és kiszámítható, főleg pedig pozitív tartalommal bíró fogalmak. Egy önrendelkezésében is erős, kiszámítható nemzetnek a nemzetközi kapcsolatai biztos támaszt jelenthetnek. A nemzetközi kapcsolatokban az erős és rendezett nemzetnek vannak jó pozíciói.

 

Nagyon lényeges eleme volt a járvány elleni védekezésnek az, hogy Magyarországon megkezdődött a lélegeztető-gépek gyártása. Méltán világhírű Műegyetemünk ebben jelentős szerepet vállalt. Ennek az adott helyzetben konkrét haszna is van, de a szimbolikus jelentősége sem csekély! Mutatja azt, hogy Magyarországnak ma van olyan kulturális- szellemi- tudományos ereje és gazdasági potenciálja, ami ezen területen is lehetővé teszi a saját lábunkon való megállást. Eszünkbe juttatja ez Vörösmarty Mihály szép szavait, aki az egyik versében Istenhez fohászkodva nemzetünk számára ezt kérte: „Add hogy mit emberész és kéz kivíhat; Ne várja mástól mint szerencsedíjat.” 

 

Nagyon figyelemreméltóak és biztatóak azok a tudományos kutatások, amelyeket az elmúlt hónapokban a magyar virológus tudósok végeztek, ezzel tovább erősítve a magyar orvostudomány nemzetközi hitelét.

 

A bajban szerencse volt az, hogy Magyarországot a járvány jó gazdasági állapotban találta. A gazdaságunk sok fontos statisztikai mutatójában az Európai Unió országai között előkelő helyeken vagyunk. Nehéz helyzetekben mindig különös jelentősége van a rendezettségnek, a biztonságnak, a gazdaság állapotának és a kiegyensúlyozott, nyugodt döntéshozatalnak. Ez jellemezte a magyarországi járványkezelést országosan, és a mi városunkban is.

 

Összefoglalva a tanulságokat – véleményem szerint – azok az alábbi pontokba sűríthetők.

1. Nagy érték rejlik a családban.

2. Nagy értéke van a nemzetnek és a nemzeti önrendelkezésnek, szuverenitásunknak.

3. Nagy érték a rend, a biztonság, az állampolgári felelősség és fegyelmezettség.

4. Felértékelődik a felelősségteljes kormányzás (országos és helyi szinten egyaránt) és a jó állapotban tartott nemzetgazdaság, egészségügy és oktatási rendszer.

 

Végezetül úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapok és az azokból leszűrhető következtetések történelmi jelentőségűek, - ne felejtsük el azokat hosszabb idő eltelte után se! A történelem „vita memoriae”, az emlékezet élete. Emlékezzünk majd később is (saját döntéseink meghozatalánál szintén) azokra, akikre most is számítani lehetett, akik az ország élén és itt helyben, Kaposváron vigyáztak ránk. 

 

Tisztelettel:

Prof. Dr. Rosta István

Kaposvár díszpolgára