2019. 12. 29., vasárnap, 14:08
Fontos változások lépnek életbe a 2020-as felsőoktatási felvételin – az alap- és osztatlan szakokon alapfeltétel az emelt szintű érettségi. A pontszámítási szabályok azonban nem változnak az előző évhez képest.
A jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek emelt szintű érettségivel, nyelvvizsgával, OKJ-s szakképesítéssel, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredménnyel, felsőoktatási szakképzés záróvizsgájával, illetve kaphatnak esélyegyenlőségi többletpontokat is.
Fontos változás, hogy 2020-tól már csak azok kerülhetnek be alap- és osztatlan képzésre, akiknek legalább egy emelt szintű érettségijük, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevelük van. Emelt szintű érettségi vizsgáért továbbra is maximum 100 többletpontot lehet szerezni. Az emelt szinten teljesített legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért többletpont jár, abban az esetben, ha a jelentkező érettségi pontjait az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan mesterképzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
A felvételi szabályairól szóló rendelet alapján a jelentkezés feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi vizsga követelményt az egyetemek és a főiskolák által szervezett, legalább 45 százalékos eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is lehet teljesíteni, de csak akkor, ha a felvételiző a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségizett az adott tárgyból.
Az államilag elismert vagy azzal egyenértékű, B2-es, középfokú komplex nyelvvizsgáért 28, a C1-es, felsőfokú komplex nyelvvizsgáért pedig 40 többletpont jár. A felvételizők akkor is legfeljebb 40 többletpontot kaphatnak, ha több különböző nyelvből szereznek nyelvvizsgát, és az ezekért járó többletpontok összege meghaladná a 40-et. Fontos szabály: egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért kaphatnak pluszpontot a diákok.
A nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelvből, nemzetiségi nyelv és irodalomból érettségizők akkor jogosultak a 20 többletpontra, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkeznek.
Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, 1993 után szerzett, 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért 32 többletpontot lehet kapni – de csak akkor, ha a diák a szakirányának megfelelő szakon tanul tovább, ezt a pontszámítás előtt érdemes ellenőrizni.
Ha a jelentkező valamelyik kétéves felsőoktatási szakképzésen záróvizsgázik, és azonos képzési terület szakjára jelentkezik, a jeles záróvizsgáért 32, a jó minősítésűért 20, a közepesért pedig 10 többletpontot kaphat.
A különböző tanulmányi versenyeken elért eredmények is többletpontot érnek az egyetemi-főiskolai felvételin. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a szakmacsoportos szakmai előkészítő érettségi tantárgyak versenyén, az ágazati és ágazaton kívüli szakmai érettségi vizsgatárgyak versenyén elért 1–10. helyezésért 100, 11–20. helyezésért 50, 21–30. helyezésért 25 többletpontot kaphatnak a diákok, a Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának versenyein elért helyezés alapján a nagydíjasok teljesítményét 30, az első díjasokét 20 többletponttal honorálják, ha olyan tantárgyból szereztek ilyen eredményt, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy (ha valaki más tárgyból szerez az OKTV-n 1–10. helyezést, de annak az elfogadásáról az érintett felsőoktatási intézmények előzetesen megegyeztek, 20 többletpontra számíthat). Az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen elért legalább 3. helyezésért 30 többletpontra lehet számítani.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1–3. helyezésért 20 pontot lehet kapni, míg az országos szakmai tanulmányi versenyen elért helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott jelentkezők a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 30 többletpontra számíthatnak.
Az olimpián, paralimpián, siketlimpián vagy sakkolimpián való részvételért 50 többletpontot kaphatnak a jelentkezők, világbajnokságon vagy Európa-bajnokságon elért dobogós helyezésért 30, korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) által szervezett egyetemi világbajnokságon, az ifjúsági olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletponttal lehet kalkulálni. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban országos bajnokságon elért legalább 3. helyezésért 15, a diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért 10 többletpont jár.
Az olimpián, sakkolimpián, paralimpián vagy siketlimpián 1–6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely szakon 500 pont, amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, valamint elérik a minimumponthatárt.
Jogcímenként és összesen 40 többletpontot kapnak azok a felvételizők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak (a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon vannak, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülnek). Az esélyegyenlőségi többletpontokat azonban csak azok kaphatják meg, akik az ehhez szükséges igazolásokat benyújtják.
A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetet a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg a szülők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, a lakókörnyezet alapján. A fogyatékosságról – amelyről részleteket a felsőoktatási felvételi tájékoztató tartalmaz majd – szakértői véleményt kell csatolni a jelentkezéshez, tartós vagy krónikus betegség miatt nem lehet többletpontot kapni.
