2019. 03. 18., hétfő, 11:22
E heti beszélgetőpartnereink: Ropos Andrea, a SM Duráczky EGYMI és Kollégium óvodavezetője és Takó Ágota logopédus
Családháló díjat nyert a kaposvári Duráczky József Óvoda. Az intézményt 2018 legjobb óvodájának választotta a bírálóbizottság. Az elismerést a szülők javaslata alapján kapta meg az intézményegység, amely 1959-ben nyitotta meg kapuit a Dél-Dunántúl hallássérült kisgyermekei előtt.
Mennyi kisgyereket fejlesztenek jelenleg az óvodában?
Ropos Andrea.: A 75 férőhelyes intézményben egy hallássérült és öt logopédiai csoporttal dolgozunk, kis létszámban, maximum 14 fővel. A hallássérült csoportban jelenleg öt kisgyerek van. Nagyon felkészült pedagógusokkal és szakemberekkel rendelkezünk, logopédusokkal, gyógypedagógusokkal, gyógypedagógiai-asszisztensekkel, dajkákkal. Mindenki lelkiismeretesen végzi a munkáját, ezt hálálták meg a szülők a felterjesztéssel.
Hogyan kerülhetnek be a gyerekek az intézménybe?
R. A.: Az óvodába sajátos nevelési igényű gyerekek járnak, ezért a beiratkozáshoz a SM Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottságának szakértői véleménye szükséges. Többször végzünk térítésmentes logopédiai szűréseket, állapotfelméréseket, hogy segítsük a szülőket abban, ha valami rendelleneset észlelnek gyermekük beszédét illetően, de a szűrési időpontokon kívül is bármikor megkereshetnek bennünket.
Mikor kezdik az óvodában a foglalkozásokat?
R. A.: Hároméves kortól vesszük fel a gyerekeket, és az állapotuktól függően akár 8 éves korukig maradhatnak, hogy megkapják a célzott és rendszeres fejlesztést. A hagyományos óvodáktól nagyon eltérően működünk. Órarendszerűen folynak a foglalkozások, hogy azok minél hatékonyabbak legyenek. Minden fejlesztés személyre szabott, de természetesen a sok játék sem hiányozhat a mindennapokból.
Mikor kell gyanakodnia a szülőknek, hogy valami nincs rendben a gyerekük beszédfejlődésével?
Takó Ágota: Akkor, ha későn kezdenek el beszélni, ha lassan bővül a szókincsük, nehezen lehet megérteni a beszédüket, sok hanghibával beszélnek, félrehallanak, félreértenek utasításokat vagy egyáltalán nem értik meg azokat. A szűrésekre sokszor a védőnők javaslatára érkeznek a szülők a gyerekekkel, gyakran már 2-2,5 éves korukban. A kicsiket egy irányított játékhelyzetben figyeljük, majd a szülőkkel konzultálunk. Nem mindegy például az, hogy a szülőket zavarja, hogy rosszul kommunikál a gyerek vagy a gyermeket frusztrálja, hogy nehezen fejezi ki magát. Szükség esetén tanácsot adunk a további fejlesztésre vagy további vizsgálatokra, hogy minél előbb utolérjék kortársaikat, hogy iskolába érve már ne legyenek nehézségeik.
Mi számít a szakirodalom szerint normális beszédfejlődésnek?
T. Á.: A két-, két és féléves gyereknek minimum 50 aktív szóval kell rendelkeznie, és elvárható, hogy össze is kapcsolja a szavakat, legalább kétszavas mondatokká. Jó, ha megérti az egyszerűbb utasításokat szituációtól függetlenül. Ez azonban természetesen nem kőbe vésett igazság, van, aki később kezd el beszélni. Segítséggel, többnyire 4 éves korukig általában a gyerekek utolérhetik társaikat.
Mi állhat a beszédproblémák hátterében?
T. Á.: Többféle oka lehet, az egyik azonban feltétlenül az, hogy a szülők ma már kevésbé tartják fontosnak az élő szót. Fontos lenne, hogy ne a tévében nézze a mesét a gyerek, hanem olvassunk neki, és hogy sokat beszélgessünk vele. Jó lenne, ha visszahoznák a szülők a régi, jól bevált tapsoltató, ringató játékokat – például a süti-süti pogácsát –, amiket még a nagyszüleink játszottak. Ezek nemcsak a meghitt közelséget, de az utánzást is kiváltják.
Minden beszédproblémát kezelni kell, vagy van olyan, amit kinő a gyerek?
T. Á.: Létezik úgynevezett élettani pöszeség, amit valóban kinőhet a gyerek, de ehhez megfelelő szülői beszédminta kell, az, hogy ne selypítve beszéljen a szülő kisgyerekhez, hanem normál, tiszta hangokkal, jól artikulálva kommunikáljon vele. Így a gyermek előbb-utóbb meghallja a különbséget a saját és a környezete beszédje között és képes lesz saját magát javítani.
Meddig javítható a beszédhiba, van-e olyan eset, amikor már késő a fejlesztés?
T. Á.: Soha nem mondjuk azt, hogy túl későn került hozzánk egy gyerek. Minden életkorban van valamilyen fejlesztési lehetőség, de természetesen az a legjobb, ha minél előbb elkezdi a szakember a foglakozást.