2018. 01. 10., szerda, 08:15
Aggódnak a gazdák az évszakhoz képest kimagaslóan meleg januári időjárás miatt, ez azonban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a legtöbb növényre még nincs negatív hatással
A természet ilyenkor javában „alszik”, a szőlő és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak.
- mondják szakemberek
Megjegyezték, hogy a növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.
Kiemelték, hogy a természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, amelyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra. Kitértek arra is, hogy az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel a téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, amelyek a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük – közölte a NAK.