2017. 10. 05., csütörtök, 07:50
Gyomirtós fogyasztótabletta, ólmos festékkel színezett potencianövelő, hatóanyag nélküli rákgyógyszer: csak néhány elrettentő példa a hamisított gyógyszerek feketepiacáról.
Az emberiség naponta 70 milliárd forintnak megfelelő összeget költ az elsősorban ázsiai vegyiüzemekben készülő szerekre. Egy világméretű hatósági akcióból az is kiderült, hogy a gyógyszermaffia Magyarországon is sokat keres. A Kékfény riportja.
Az elmúlt hónapban 123 ország hatóságai csaptak le egyszerre, összehangoltan a gyógyszermaffia csoportokra az ún. Pangea akció keretében. 25 millió hamis tablettát foglaltak le, majd’ 13 milliárd forint értékben. A magyar hatóságok ennek keretein belül rekordszámú hamis gyógyszert foglaltak le, összesen 100 ezer tablettát, mintegy 160 millió forint értékben – mondta el a Kékfénynek Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni csoportvezetője.
Bármit megvehetünk a neten
A magyar hatóságok természetesen nem csak a Pangea akció keretében küzdenek a gyógyszermaffia ellen: idén eddig 1 milliárd forintnyi hamis gyógyszert foglaltak le. Ami ennél sokkal szomorúbb, hogy még a hatalmas nemzetközi összefogással létrejött akcióban is mindössze csak a töredékét sikerült megfogni a hamis gyógyszer forgalomnak.
Az interneten elég egy gyors keresőszót beütni és gyakorlatilag bármilyen gyógyszert meg lehet venni vagy legalábbis gyógyszernek látszó tárgyat. Sajnos, az utánpótlás valóban zökkenőmentes – mondta Pozsgay Csilla, az Országos Gyógyszerészeti Intézet igazgatója. A gyógyszergyártásra szigorú szabályok vonatkoznak, még azt is meghatározzák, hogy hány fokon kell tartani a pirulákat, hiszen 4-5 fokos eltérés is komolyan befolyásolhatja a hatékonyságát. A hamisítókat azonban nem kötik a szabályok, így az is előfordult már, hogy a szó szoros értelmében mérget dobtak piacra – magyarázta.
Egy angol szállítmány esetében rovarirtó szert találtak a fogyasztó tablettákban. De arra is volt már példa, hogy míniummal, egy ólomtartalmú korrózióvédő festékkel színezték a tablettákat. És akkor még nem is beszéltünk magáról a hatóanyagról, ami egy hamis gyógyszerben vagy benne van, vagy nincs.
Ha például valaki egy olyan rák elleni gyógyszert szed, amiben nincs hatóanyag, annak nagyon komoly következményei lehetnek.
Postás szállítja a dizájner drogot
A hamis gyógyszereket hasonlóan, mint a dizájner drogokat – jellemzően a Távol-Keleten, Kínában és Indiában gyártják. A terjesztése is a kábítószerekhez hasonlóan történik.
A hamis gyógyszerek gyártása és forgalmazása a szervezett bűnözői csoportok kezében van, akik ebből óriási bevételre tesznek szert.
Ugyanakkor a bűnüldöző hatóságok számára a nemzetközi kiterjedés miatt gyakorlatilag utolérhetetlenek. Interneten rendelünk egy gyógyszert Panamából, kifizetik egy svájci bankszámlára és a csomag megérkezik Kínából – fogalmazott Chris Vansteenkiste, az Europol hamisítás elleni egységvezetője.
A hatóságoknak ezért nincs más választásuk, mint együttműködni például a mostani, Pangea akció keretében. A közös munkát az Interpol koordinálja.
A hamis gyógyszereket, megint csak a dizájner drogokhoz hasonlóan, a posta viszi el a címzettekhez, álcázott küldeményekben. A hatóságok high-tech eszközökkel próbálják felvenni a harcot; a legújabb fejlesztés például egy kis kéziszkenner, ami a gyógyszeres dobozon lévő adatok alapján azonnal megmondja, hogy legális gyárból származik-e a termék.
Kiemelkedő a hazai ellenőrzés
Magyarországon a NAV feladata, hogy a postai csomagokat ellenőrizze, és ezt nemzetközi szinten kiemelkedő eredménnyel teszi. Minden csomagot azonban ők sem tudnak átnézni. Leopold Róbert, a NAV szóvivője azt mondta: arról nincs adat, hogy hány csomag csúszik át az ellenőrzésen.
A hatóságoknak nagy gondot okoz a postai csomagok ellenőrzése a dizájner drogok kapcsán. Akkora mennyiségű áruról van szó, amelyet még számon tartani is kihívás, nemhogy ellenőrizni a tartalmát – mondta Varga Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda kábítószerbűnözés elleni osztályvezetője
