2017. 07. 20., csütörtök, 12:10
Sokan emlékeznek még azokra az időkre, mikor a dinnye lékelése nyáron még mindennapos volt, így meg lehetett kóstolni, milyen a portéka, mielőtt valaki hazavitte volna.
A lékelés az európai uniós szabályoknak köszönhetően szinte teljes mértékben eltűnt az árusítóhelyekről, így, ha valaki nem félbevágott vagy szeletelt gyümölcsöt vesz - ahol a szín és az állag is adhat némi támpontot -, hanem egész dinnyét, jó, ha tisztában van azokkal a praktikákkal, melyek alapján meg lehet állapítani, melyik az érett gyümölcs, hiszen korántsem csak megérzésekre lehet hagyatkozni.
Nem muszáj kopogtatni a dinnyét
Közismert elmélet, hogy az érett dinnye kellemes, kongó hangot ad - sokaknak a harang jut eszébe róla -, míg az éretlen tompát. Nem árt azonban vájt füllel rendelkezni, ha ugyanis túlságosan kong a dinnye, vagyis teltebb visszhangot ad, az a túlérettséget is jelezheti.
Bár szükséges hozzá némi tapasztalat és szerencse is, a kopogtatás nem haszontalan módszer, és van alapja - az éretté válás során a gyümölcs szövetei lazulnak, üregesebbé válnak -, viszont nem is teljesen megbízható.
Van sokkal jobb módszer
Van előbbinél jobb módszer is, gyakran elég például már csak az is, ha figyelsz a dinnye színére. Úgy tartják, ha lehet választani, célszerű csíkos fajtát venni, itt ugyanis kisebb a hibaszázalék, ezek a dinnyék alacsonyabb arányban íztelenek, emellett eltarthatóságuk is hosszabb.
