2017. 04. 29., szombat, 18:30
Gyerekkorunk egyik legjobb mulatsága az volt, amikor körbe-körbe forogtunk, majd élveztük, ahogy forog velünk a világ. Felnőtt fejjel, már egyáltalán nem szórakoztató, ha az ágyból kiszállva megindul a szoba körbe-körbe.
A szédülés szót használják a bizonytalanság érzéstől kezdve, a forgó jellegű szédülésen át minden egyensúly-bizonytalanság jellemzésére. A szédülés azon típusát, amely során az embernek olyan érzése van, hogy a szobában minden körkörösen forog, vertigónak hívják. Az egyensúly fenntartásához az agy számos forrásból kapott információt dolgoz fel, így a szemekből, az idegrendszerből és a belső fülből érkeznek adatok.
Ha azonban az agy egymásnak ellentmondó üzeneteket kap, nem képes ezeket megfelelően feldolgozni, és ilyenkor alakul ki a szédülés, illetve az egyensúly-bizonytalanság. A szédülés az orvos felkeresésének egyik leggyakoribb oka. A kor előrehaladtával számos, szédülést okozó betegség előfordulási gyakorisága
Egyensúly és szédülés
Normális körülmények között az egyensúlyt számos forrásból kapott jelek segítségével koordinálja az agy. A test helyzetétől függetlenül a vizuális ingerek segítik a test térbeli helyzetének meghatározását. A szem mellett a bőrben, az izmokban és az ízületekben található érző idegek is küldenek üzenetet az agynak a szervezet mozgásáról, illetve helyzetéről. Az egyensúlyozó szerv a belső fülben található. Három gyűrű alakú szervecskékből - az úgynevezett félkörös ívjáratokból - áll, amelyek folyadékot és nagyon finom szőrszerű érzékelőket tartalmaznak.
Ezek segítségével detektálható a fej mozgása. Ezen félkörös csatornákhoz közel találhatók a gravitáció hatását, és a fej előre-hátra mozgását érzékelő szervek: az utriculus és a sacculus. Ezekből az egyensúlyérzékelő szervekből szintén információ jut el az agyhoz. A megfelelő egyensúly a fenti három rendszerből legalább kettő ép működésével érhető el. A szem becsukása hajmosás közben például nem jár az egyensúly elvesztésével, mivel a belső fül és a érző idegek segítségével is meg tudja az ember őrizni egyenes helyzetét. Azonban, ha az idegrendszer nem tudja feldolgozni a beérkező adatokat, vagy az üzenetek ellentmondásosak, illetve, ha az érzőrendszer nem működik megfelelően, egyensúlyvesztés alakulhat ki.
Forduljon orvosához, hogyha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresse fel orvosát, hogyha a szédülés vagy vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik:
Egy eddig soha nem tapasztalt, más jellegű, vagy nagyon súlyos fejfájás.
Homályos látás.
Hallásvesztés.
Beszédzavar.
Alsó végtagi és/vagy felső végtagi gyengeség.
Eszméletvesztés.
Elesés vagy járási nehézség.
Zsibbadás.
Mellkasi fájdalom,
túl gyors, vagy túl lassú pulzus.
A szédülés szót használják a bizonytalanság érzéstől kezdve, a forgó jellegű szédülésen át minden egyensúly-bizonytalanság jellemzésére. A szédülés azon típusát, amely során az embernek olyan érzése van, hogy a szobában minden körkörösen forog, vertigónak hívják. Az egyensúly fenntartásához az agy számos forrásból kapott információt dolgoz fel, így a szemekből, az idegrendszerből és a belső fülből érkeznek adatok.
Egyensúly és szédülés
Forduljon orvosához, hogyha bármilyen megmagyarázhatatlan, visszatérő, vagy súlyos szédüléses rosszullétei vannak! Bár a szédülés nem túl gyakran jelez súlyosabb betegséget, keresse fel orvosát, hogyha a szédülés vagy vertigó bármelyik alábbi tünettel egyidejűleg jelentkezik: