2015. 12. 28., hétfő, 10:50
Január 1-jétől szabadon felhasználhatóvá válnak Bartók Béla művei, mivel lejár a szerző halálától számított 70 éves szerzői jogi védelem. Január elejétől közkincsbe kerülnek más olyan alkotók munkái is, akik 1945-ben hunytak el – mint Szerb Antal vagy Pietro Mascagni.
Számos alkotó szerzői jogi védelme szűnik meg január elején, egyebek mellett Bartók Béláé (1881-1945), aki a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Nemcsak a magyar és az európai, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is kiemelkedő jelentőségű alkotó. A Pesti Zeneakadémián tanult, majd a Zeneakadémia és később a Néprajzi Társaság támogatásával gyűjtötte a magyar népzenét – e munkájában Kodály Zoltán is közreműködött –, valamint kutatta a Kárpát-medencei és a távolabbi népek népzenéjét is, így létrehozta az összehasonlító népzenekutatást. A népzene jelentős hatást gyakorolt kompozíciós stílusára. Színpadi művei: A kékszakállú herceg vára (1911), A fából faragott királyfi (1914-1916), A csodálatos mandarin (1918-1919). A második világháború elől az Egyesült Államokba menekült, ahonnan már nem tudott hazatérni. 1945-ben halt meg New Yorkban.
Bartók művei 2016. január elsejétől szabadon felhasználhatóvá váltak, bár a jelenlegi szabályozásoknak megfelelően még maradt két jelentős megkötés. Az egyik, hogy az európai uniós szabályok szerint a többszerzős darabok esetében a hetven éves védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell számítani (Bartók esetében ilyen a három színpadi mű). A másik fontos kivétel, hogy az amerikai jogi szabályozás az európaitól eltérő, ezért Bartók késői, Amerikában komponált művei ott továbbra is védettek maradnak.
„A védelmi idő lejártának sajátos, kettős hatása van. Egyrészt a művek felhasználói könnyebben tudják kiadni, előadni a műveket, ez a pozitív oldal. Ugyanakkor a szerzői jog kizárólagosságának elveszésével a vállalkozók kevésbé ösztönzöttek a kiadásra, hiszen azonos című, olcsóbb, de gyengébb minőségű kiadványokkal kellhet versenyezniük. Bartók egy igazi klasszikus, ezért az ő esetében a jövőre induló, kiemelt minőségű magyar-német kottaösszkiadás-sorozat kivételt jelent. De az olcsóbb, egyszerűbb kivitelű kiadványokkal érdemes lesz vigyázni" – mondta Tóth Péter Benjamin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója.
Néhány alkotó, akiknek a művei szintén szabadon felhasználhatók 2016. január 1-jétől:
• Szerb Antal, író, irodalomtörténész több nemzetközileg ismert és elismert regény szerzője. Irodalomtörténeti munkái (Magyar irodalomtörténet, A világirodalom története) mindmáig kedvelt olvasmányok az irodalomszeretők körében. Legismertebb regénye az Utas és holdvilág, amelynek egyik legutóbbi, német fordítása 2004-ben készült, és ezt követően angolul is újra kiadták. Egészen különböző területeken fordított: magyarra ültette Johan Huizinga: A középkor alkonya c. művét, Casanova emlékiratait, Colombus útinaplóját, P.G.Wodehouse és Stephen Leacock írásait.
• Fényes Adolf, festőművész Székely Bertalan és Greguss János növendékeként tanult, később Benczúr Gyula mesteriskoláját látogatta. A Szegény ember élete című festményciklusa a kritikai realizmus legszebb magyar alkotásai közé tartozik.
Bartók Béla mindennél jobban szerette a Hazáját és a Nemzetét. A jövőben a magyar zenei élet, a magyar kulturális élet és az egész Magyar Nemzet nagy lehetősége, hogy Bartók Béla világméretű hírnevét, a szó nemes értelmében, a saját hasznára fordítsa.
