2015. 05. 23., szombat, 00:52
Lapunk bloggere másfél hete jegyzetében emlékezett meg a győzelem napjáról. Nyári László jó szokása szerint nem rejtette véka alá a véleményét, ezt azonban a Kaposvári Orosz Hagyományőrző Egyesület tagjai zokon vették. Az ő levelüket közöljük.
A Kaposvár Moston 2015. május 12-én, illetve a Kapos Extra 2015. május 14-i számában jelent meg Nyári László cikke „A győzelem napja” címmel. A cikk általános emberi tulajdonságokat elemez, a gonoszságról, a harcról, a győzelemről, a győztesek viselkedéséről szól. A Marcus Aureliuséhoz hasonló hangvételű elmélkedés az emberiség vesztét vetíti elénk, és a harc helyett a megegyezést kívánja.
Nagy kár, hogy a cikk olyan felháborító stílusban indul, amely talán csak kocsmai beszélgetésben elfogatható. Vagy a demokrácia odáig „fejlődött”, hogy sajtóban is nem százas csapatnak és bunkónak lehet nevezni egy népet? Ez már uszítás, gyűlöletkeltés!
De menjünk sorba a cikk tartalmán. Nyári Lászlónak már a győzelem napja kifejezés is irritáló, szerinte „normálisan ez a nap a második világháború európai befejezését jelenti”, amit „győzelemként megélni … több mint bunkóság.”
Ezek szerint ma, 70 év múltán, nem számít a 39 millió európai halott, (abból több mint 20 millió szovjet), a rommá vált földrész, ne legyen győztes vagy legyőzött, az a lényeg, hogy vége lett a harcnak, tehát minden rendben van. A háború nem azért fejeződött be, mert a fasiszta eszme képviselői „jó útra tértek” és sikerült velük tárgyalásos módon megegyezni, hanem azért, mert őket legyőzték, a feltétel nélküli megadást kikényszerítették. A győzelem ugyan pürrhoszi volt az oroszoknál abban az értelemben, hogy óriási emberi és anyagi veszteség árán érték azt el, de nem volt hiábavaló, mert megvédték saját országukat, legyőzték a fasizmust, ezért joguk van ezt a napot a győzelem napjaként megélni.
Másik problémája cikk szerzőjének a háború befejezésének dátuma. Kijelenti, hogy a világháború május 8-án befejeződött, mert a németek akkor adták meg magukat, és ezen a napon ünnepelnek egész Európában. „Azt az oroszok május 9-én ünneplik, ezt … már megszokhattuk a nagy októberi kapcsán.” Ezért őket „nem egy százas csapat”-nak tartja.
A cikk szerzője nem tudja vagy nem akarja figyelembe venni, hogy amikor a németek képviselői aláírták a feltétel nélküli megadást, akkor Oroszországban az időzóna különbség miatt már május 9-e volt, azonkívül Prágában és környékén a harcok még folytatódtak. Az oroszoknak megvan tehát az okuk, hogy 70 éve május 9-ét tekintsék a háború végének. Egyébként az ENSZ 2004. évi, 59/26 sz. Határozatában május 8-át és 9-ét jelöli ki a második világháborúról való megemlékezés és megbékélés napjainak azzal, hogy az országok választhatják egyiket, másikat vagy mindkettőt győzelem, felszabadulás ünneplésére.
Nehezen lehet eligazodni, mit is akar a cikkíró. Egyrészt legfőbb óhaja, hogy a nézeteltéréseket megegyezésig folytatott tárgyalások útján kell rendezni. Másrészt pedig azt mondja, hogy aki nem ért vele egyet, az gyengeelméjű, kulturálatlan. Ez pedig ellenségeskedést, gyűlölködést szül, ami a pacifizmus ellentéte.
Egyetértünk a cikk írójával abban, hogy a háború befejezése felemelő dolog. Próbáljunk együttérzéssel, tisztelettel gondolni és emlékezni az áldozatokra. Kerüljük egymás megbélyegzését, az események megítélését bízzuk a történészekre. Reméljük, hogy az események pro és kontra megközelítése meghozza a jövő számára tanulságos következtetéseket.
P.s. A cikkíró tájékoztatására: Az októberi forradalom Oroszországban tényleg októberben volt, és a Gergely naptárra való átállás miatt az évfordulók már novemberre estek. Igazságtalan dolog az eltérésekért egy népet hibbantnak nevezni.
Előre figyelmeztetünk, hogy a pravoszláv naptár szerint a karácsony (Jézus születése) nem december 25-re, hanem január 7-re esik. Nehogy ez is irritálja a cikkírót, mert a többi keresztény felekezet tudomásul veszi.
Tisztelettel: Kaposvári Orosz Hagyományőrző Egyesület tagjai
