2014. 03. 02., vasárnap, 07:26
Öt hét múlva szavazunk, idén új rendszer szerint. Rengeteg a változás, de összeszedtük a legfontosabbakat. Választási kisokos a kattintás után.
Az egyik fontos változás, hogy a választások után a jelenglegi 386-nál jóval kevesebb, mindössze 199 képviselő lesz az országgyűlésben. Csökkentették az egyéni választókerületek számát is és megszüntették a megyei listákat. Az eddigi 176 választókerület helyett 106 körzet lesz.
A másik fontos változás, hogy bár a választójog alsó korhatára 18 év, a választói névjegyzékbe már 17 éves kortól is lehet regisztrálni.
De mi is az a névjegyzék?
Ha a választópolgárnak van bejelentett magyarországi lakcíme és ott is lakik, akkor automatikusan rajta kell, hogy legyen a választói névjegyzéken. Ha szerencséje van, erről értesítést is kapott már. Ha nem, akkor vagy nem vette észre, vagy adminisztrációs hiba áldozata lett: az értesítőket február 17-éig minden választópolgárnak meg kellett kapnia. Menjen a helyi választási irodához és fellebbezzen!
És ha én máshol tartózkodok április hatodikán?
Szavazni akkor is szavazhat egy előre kiválasztott szavazókörben, de érdemes előre érdeklődni. Az igényt az állandó lakhely szerinti jegyzőnek kell bejelenteni legkésőbb április 4-én 16 óráig. A jegyző ekkor kiveszi a szavazót az eredeti szavazókörből, és át is helyezi abba, amelyiket kiválasztott. Fontos tudni, hogy ebben az esetben is az állandó lakóhely jelöltjeire lehet voksolni.
Mi történik, ha elvesztem az értesítőmet?
Semmi. De érdemes vigyázni rá, mert ha megszokásból indul neki a szavazásnak, és a helyszínen derül ki, hogy már másik szavazókörbe tartozik, mint az elmúlt x évben, akkor elég csak előkapni az értesítőt és megnézni a helyes címet.
Megszűnt a kopogtatócédula, de szeretnénk jelöltet ajánlani.
Csak tessék, tessék. Igaz, a kopogtatócédula néven elterjedt ajánlószelvény már megszűnt, a jelölteket azonban továbbra is a választópolgárok ajánlásai teszik fel a szavazólapokra. A változás mindössze annyi, hogy nem kell ajánlószelvényt átadnia a pártok vagy a független jelöltek aktivistáinak, hanem egy ajánlóívet lehet kitölteni és aláírni.
Két vagy több országos nemzetiségi önkormányzat azonban a pártlistától eltérően nem állíthat közös nemzetiségi listát. Nemzetiségi listán csak az adott nemzetiség választópolgáraként szereplő választópolgár lehet jelölt.
| Ezért állíthatnak csak pártok listát |
|
Annak, hogy országos listát csak pártok állíthatnak, az alkotmányos szabályozás az oka: az alaptörvény olyan többpártrendszert és parlamentáris demokráciát rögzít, melyben elengedhetetlen a pártok parlamenti tevékenysége. Az alkotmány a pártoknak a demokratikus intézményrendszer működéséhez nélkülözhetetlen feladatokat ír elő, ebből pedig az következik, hogy az országgyűlési választásokon pártok versengenek egymással. Az Alkotmánybíróság (Ab) 1998-ban egy indítvánnyal kapcsolatban már vizsgálta, alkotmányellenes-e, hogy független jelöltek az országgyűlési képviselő-választáson nem állíthatnak listát. A testület ekkor azt állapította meg, hogy ez nem alkotmányellenes. |
Meddig kell pártlistát állítani?
Az országos listákat március 4-ig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), és a listát állító pártok és nemzetiségek delegáltat küldhetnek az NVB-be.
Ki kerül be a parlamentbe?
Az országgyűlési képviselők választásán az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot (relatív többség) kapta.
Azok a szavazatok, amelyeket olyan jelöltre adtak le, aki végül nem szerzett mandátumot egyéni választókerületben, töredékszavazatnak minősülnek, ezeket az országos listás mandátumok kiosztásánál veszik figyelembe.
Új szabály, hogy töredékszavazatnak minősül (és a pártlistán érvényesül) a győztes jelölt minden olyan szavazata is, amely már nem volt szükséges a mandátum megszerzéséhez, vagyis a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál tehát figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (küszöb), valamint az a közös pártlista, amely a tíz százalékot nem érte el, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
Először szavazok, mit kell tennem?
Április 6-án reggel 6 és 19 óra között van lehetősége szavazatát leadni, a választási értesítőben megjelölt szavazókörben. Ajánljuk, hogy reggeli vagy ebéd után, kis pihenőt követően induljon el a szavazás helyszínére. Ügyeljen rá, hogy legyen önnél valamilyen személyazonosító irat, lehetőleg érvényes, és mindenképp legyen kéznél egy lakcímkártya is.
Ha sikerült a személyazonosság ellenőrzése, két szavazólapot kap. Az egyiken az egyéni választókerületi jelöltek, a másikon a jelölőszervezetek (pártok) listájára szavazhat. Az egyik szavazólapon a választókerülete egyéni képviselőjelöltjeinek neveit találja, kisorsolt sorrendben, a név mellett a jelölő szervezet (párt) rövidített neve és logója lesz. A jelöltek nevei előtt pedig egy kör, ebbe kell majd írni. A másik szavazólapon az országos listát állító jelölőszervezetek (pártok) nevei vannak, szintén kisorsolt sorrendben, és ott is ott lesz az üres kör.
De mielőbb kézbe venné a tollat, nézze meg, hogy a lap bal felső sarkában ott van-e a szavazatszámláló bizottság érvényesítő pecsétje. Jó esetben ezt a pecsétet a szeme láttára nyomják rá, ha nincs pecsét, mindenképp hívja fel a bizottság figyelmét erre a hiányosságra. Pecsét nélkül ugyanis érvénytelen lesz a szavazat.
A szavazófülkébe csak egyedül mehet be, ettől eltérni csak akkor lehet, ha a választópolgár rosszul lát, vagy nem tud olvasni. Ekkor segítséget kérhet a bizottságtól.
A szavazófülkében aztán nekiállhat szavazni, ami nagyjából annyiból áll, hogy a kiválasztott jelölt illetve párt neve melletti üres körbe két, egymást metsző vonalat rajzol. Akár X-et, akár +-t. A lényeg, hogy a két vonal metssze egymást. Ennyi az egész.
| Hasznos információk |
| A szavazó helyiségben egyébként csak a szavazatszámláló bizottság tartózkodhat, és a szavazás időtartama alatt a választópolgár. Persze, családtag elkísérhet minket, ezt nem tiltja semmi. Rajtuk kívül csak a választási megfigyelő, plusz olyan újságíró (fotós, operatőr) lehet a helyiségben, aki újságíró kilétét a bizottság előtt igazolvánnyal igazolta.
A sajtó a szavazóhelyiségben nem kérdezheti a választópolgárokat, ott csak a bizottságtól kaphat információt, a fotózáshoz, videókészítéshez az alany engedélye szükséges. Az a választópolgár, aki a szavazóköri névjegyzékben szerepel, de egészségi állapota, fogyatékossága, illetve fogva tartása miatt nem tud elmenni a szavazóhelyiségbe, mozgóurnát kérhet. A mozgóurna iránti kérelmet 2014. április 4-én 16 óráig a választási Irodánál lehet benyújtani személyesen, vagy meghatalmazott útján teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással, ajánlott levélben, a valasztas.hu honlapon, vagy ügyfélkapus regisztráció esetén a magyarorszag.hu honlapon. A szavazás napján mozgóurnát már csak a szavazatszámláló bizottságtól lehet kérni, a kérelemnek a szavazatszámláló bizottsághoz legkésőbb 15 óráig be kell érkeznie. |
Külföldön élek, szavazhatok?
A kérdés, hogy Önnek van-e magyarországi lakcíme, vagy sem. Mindkét esetben tud szavazni, de teljesen más szabályok vonatkoznak a bejelentett hazai lakóhellyel rendelkező, illetve nem rendelkező magyarokra.
Kire, mire szavazhatok?
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok az országgyűlési és az európai parlamenti választásokon, valamint országos népszavazásokon vehetnek részt. Akinek van magyarországi lakcíme, az önkormányzati választásokon is szavazhat.
További különbség, hogy míg a lakcímmel nem rendelkezők az országgyűlési választásokon csak a pártok országos listáira adhatják le voksukat, a többieknek két szavazatuk van: a pártlista mellett egyéni jelöltekre is szavazhatnak.
Hogyan szavazhatok?
A magyarországi lakcímmel rendelkezők szavazhatnak - magyarországi állandó lakcímük szerinti szavazókörben, - átjelentkezhetnek bármely magyarországi település szavazókörébe, - kérhetik felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe. Átjelentkezni lehet online és postai úton is. Aki külképviseleten akar szavazni, szintén választhat az online és a kinyomtatott, postán feladott kérelem között. Elég az egyiket kitölteni, viszont a kérelmet legkésőbb március 29-ig le kell adni a magyarországi lakóhely szerinti jegyzőnek címezve (aki a postát használja, itt találja meg a pontos címet.)
A külföldön tartózkodó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem. A 2014-es külföldi szavazóhelyek listája ide kattintva érhető el. Akinek nincs magyarországi lakcíme, csak levélben szavazhat. A szavazólapot is tartalmazó levélcsomagot átveheti postán vagy személyesen bármely magyarországi választókörzetben, illetve külképviseleten.
A kitöltött levélcsomagot az NVI címére kell postázni úgy, hogy az a szavazást megelőző napon 24 óráig megérkezzen. Március 24. és április 4. között minden munkanap 9-16 óráig, valamint a külképviseleti szavazás napján lehetőség van eljuttatni a borítékokat bármely külképviseleti választási irodába.
Végül arra is van lehetőség, hogy a levélcsomagot a szavazás napján eljuttassuk bármelyik magyarországi országgyűlési egyéni választókerületi választási irodába. A levélcsomagot nem kötelező személyesen leadnia, másra (családtag, barát) is rábízhatja.
Mikor kell leadnom a szavazatom?
A külképviseleten a magyarországi szavazás napján, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra (pl. Nagy-Britannia), a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai (magyar) idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon (szombaton), helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. A törvény értelmében a 19 órakor sorban álló választópolgároknak még lehetőséget kell biztosítani, hogy szavazhassanak.
