2013. 06. 13., csütörtök, 21:38
Az árvíz tipikus katasztrófahelyzet. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mintsem hogy egészen fura reakciókra készteti az embert.
Bennünk például a szociális érzékenység erősödött fel, ezért is adtunk hírt arról, hogy a kaposváriak az elsők között voltak, akik a dunai árvíz pusztítását nézve megmozdultak az országban. Katonáink, katasztrófavédelmi szakembereink, tűzoltóink, önkénteseink azonnal a víz által veszélyeztetett területekre mentek, hogy mentsenek életet, házat, egzisztenciát. A kaposváriak gyűjtést is szerveztek, így tartós élelmiszerrel, tisztítószerekkel is hozzájárultak a károk felszámolásához. Az önkormányzat sem tétlenkedett, Szita Károly polgármester rendkívüli közgyűlést hívott össze csak azért, hogy a város a lehető leghamarabb nyújthasson pénzbeli segítséget az árvízvédelmi munkálatokhoz.
S erre ma olvasunk egy fura jegyzetet, amelyet a megyei napilap egykori főszerkesztője írt. Kercza Imre szűkmarkúnak nevezi a várost, kevesli a 6,7 millió forintot, a lakónkénti 100 forintot, amelyet az árvízvédelmi helyzet kezelésére ajánlott fel Kaposvár. Amit a közpénzből minden kaposvári ember nevében ajánlott fel a város. Köztük nyilvánvalóan azok nevében is, akik nem tehetik meg, hogy akár csak 100 forintot is kiszakítsanak a családi kasszából. Mindez töredéke annak - írja a szerző -, mint amit ő maga egy telefonhívással - 250 forinttal - elintézett. Miközben ámuldoztunk, hogy létezik olyan ember, aki kevesli egy Dunától több mint 100 kilométerre fekvő város szolidáris lépését, arra gondoltunk, érdemes volna felkeresnünk a szerzőt, hátha átgondolta már ezt a tegnapi lapzárta óta.
Hasznos volt a látogatás. Megtudtuk, hogy Kercza Imre több hívással is hozzájárult a nemes célhoz, pontos összeget azonban nem említett, azt magánügyének nevezte. Kézfogásunkat követően még megkérdezte, ki rendelte az anyagot. Felelős szerkesztőnk nevének említése után Kercza Imre csak annyit mondott: "Üzenem neki, hogy kapja be!"
Az üzenetet átadtam.