2026. 08. 29., szombat, 09:05
Összesítették az elmúlt egy hónap adatait.
Július végén jelentősen megváltozott a hazai jégkármérséklő rendszer, a JÉGER működése. A változtatás hátterében a gazdálkodók elégedetlensége állt: a gazdák internetes szavazáson mondhatták el véleményüket arról, hogy az adott térségben folytatódjon-e a rendszer működése. Ahol a többség a szüneteltetés mellett döntött, ott leállították a talajgenerátorokat.
A döntés eredményeként július 31-től piros riasztás esetén mindössze négy dunántúli vármegyében maradhatott aktív a JÉGER: Baranyában, Somogyban, Vasban és Zalában. Az ország többi részén a rendszer nem működött.
Most, közel egy hónappal a változtatás után már érdemes megnézni, hogyan alakult a csapadék az ország különböző részein.
Éppen ott esett a legkevesebb, ahol leállt a rendszer
A HungaroMet elmúlt 30 napra vonatkozó adatai meglehetősen látványos különbségeket mutatnak. Az Alföld nagy részén kifejezetten kevés csapadék hullott: több térségben mindössze 4–5 millimétert mértek. Néhány terület, például Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok egyes részei kivételt jelentettek.
Ezzel szemben a Dunántúlon jellemzően 15–20 milliméter csapadék érkezett az elmúlt harminc napban. Vagyis az első hónap tapasztalatai alapján éppen azokban az országrészekben volt szárazabb az időszak, ahol a gazdálkodók többségének döntése nyomán a JÉGER működését felfüggesztették.
A különbség különösen érdekes annak fényében, hogy a négy megye, ahol a rendszer továbbra is működhet, a csapadékosabb dunántúli térségben található.
Zala kapta a legtöbb esőt
A legfeltűnőbb adat Zala vármegyéhez kapcsolódik. Ott az elmúlt harminc napban megközelítőleg 40 milliméter csapadékot mértek, ami a vizsgált időszakban országosan is kiemelkedő érték. Zala ráadásul azon négy vármegye egyike, ahol a JÉGER ma is működik.
Ez azért érdekes, mert a JÉGER-rel kapcsolatban korábban többször felmerült az a vélekedés, hogy az ezüst-jodidos talajgenerátorok működése csökkentheti a térségbe érkező csapadék mennyiségét, illetve „elkergetheti” az esőfelhőket.
Az első egy hónap adatai ezt a feltételezést legalábbis nem támasztják alá: a JÉGER által továbbra is érintett Zala éppen az ország egyik legcsapadékosabb területe volt, miközben a rendszerből kivont térségek jelentős részén alig esett.
Egy hónap adataiból még nem lehet végleges következtetést levonni
Fontos ugyanakkor, hogy az adatokból nem lehet kijelenteni, hogy a JÉGER leállítása okozta volna a szárazabb időjárást az érintett területeken. A csapadék eloszlását számos meteorológiai tényező befolyásolja, többek között a frontok vonulása, a záporok és zivatarok kialakulása, a légköri helyzet, valamint a domborzati viszonyok.
A HungaroMet szerint a csapadék területi eloszlásának vizsgálatához a földfelszíni mérések mellett radaros adatokat is használnak.
Az azonban már most látható, hogy az első, nagyjából egy hónapos időszak nem azt a képet mutatja, hogy ott hullott volna több eső, ahol a JÉGER leállítása mellett döntöttek. Éppen ellenkezőleg: az ország jelentős részén ezekben a térségekben volt a legszárazabb az időszak.
Hogy mindez csak az időjárás természetes változékonysága, vagy hosszabb távon is megmarad ez a különbség, arra a következő hónapok adatai adhatnak majd választ.
