2026. 03. 24., kedd, 15:28
Ünnepélyes keretek között avatták fel kedden délelőtt Kaposvár legújabb köztéri szobrát: Párkányi Raab Péter Munkácsy- és Kossuth-díjas szobrászművész alkotását, amely Vaszary János festőművészt ábrázolja. Az életnagyságú, álló alakos szobor a róla elnevezett Vaszary parkban kapott helyet, és a fiatal művészt munka közben jeleníti meg.
A város nevében Szita Károly, Kaposvár polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket. Beszédében kiemelte: különleges pillanat, amikor egy város szobrot állít saját fiának. Kaposvár büszke arra, hogy olyan művészeket adott a világnak, mint Rippl-Rónai József, Galimberti Sándor és Vaszary János. Mint mondta, a város a korábbi kórházi terület helyén létrehozott jóléti parkot is ezért nevezte el a festőről, és örömmel támogatta, hogy itt álljon emlékmű is.
Az ötlet a Kaposvárért Közalapítványtól indult 2023-ban. A kezdeményezők célja az volt, hogy méltó módon tisztelegjenek a századforduló magyar festészetének egyik legjelentősebb alakja előtt, akinek művészete a modern magyar avantgárd egyik meghatározó forrásává vált.
A szoboravatón a kezdeményezők nevében Kéki Zoltán, Kaposvár korábbi címzetes főjegyzője beszélt. Elmondta: minden szobor mögött hosszú történet áll. Az eredeti elképzelés még egy Rippl-Rónai-festmény részletének szoborba öntése volt, majd Pintér Rómeó alpolgármester vetette fel, hogy a Vaszary parkban inkább Vaszary János szobra állhatna. A gondolatot tovább erősítette Szép Tamás, a közalapítvány felügyelőbizottságának elnöke is, aki a festő „Vaszary János a parkban” című művére hivatkozva támogatta az ötletet.
A kezdeményezés végül a Somssich–Táncsics Gimnázium Baráti Köre segítségével folytatódott, a megvalósítás pedig széles összefogással jött létre. A szobor felállítását a Kulturális és Innovációs Minisztérium 38 millió forinttal támogatta.
A minisztérium képviseletében Ujsághy György, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közigazgatási államtitkára szólt a jelenlévőkhöz. Beszédében hangsúlyozta: Vaszary János nemcsak Kaposvár szülötte, hanem a magyar képzőművészet meghatározó alakja, aki művészetével maradandó nyomot hagyott a hazai és egyetemes kultúrában. Hozzátette, a minisztérium számára kiemelten fontos az olyan kezdeményezések támogatása, amelyek erősítik a nemzeti kulturális örökség megőrzését és láthatóvá tételét.
A művész életútját Gergely Mariann művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa idézte fel. Beszédében Vaszary feleségének visszaemlékezéséből is idézett, majd részletesen bemutatta a festő pályáját: kaposvári gyermekkora után Budapesten, Münchenben és Párizsban tanult, sokat utazott Európában, és művészetében a szecesszió, a posztimpresszionizmus és az avantgárd hatásait ötvözte.
Mint elhangzott, Vaszary életművét a folyamatos megújulás és a kísérletezés jellemezte, festményeiben pedig gyakran jelentek meg parkok, városi jelenetek és a modern élet pillanatai. Az utóbbi években ismét nagy figyelem irányult munkásságára: kiállításai jelentős érdeklődést váltottak ki, művei pedig a műkereskedelmi aukciókon is komoly sikereket értek el.
