2026. 03. 18., szerda, 16:02
Egyre több nyugati ország kezdi alkalmazni a magyar migrációs politika elemeit, még ha ezt nyíltan nem is hangsúlyozzák – erről beszélt Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatásvezetője a Mathias Corvinus Collegium (MCC) kaposvári képzési központjának keddi előadásán.
A szakértő Magyarországnak igaza lesz? – változó bevándorláspolitikák a magyar recept alapján című előadásában, a Dorottya házban a nemzetközi bevándorláspolitikai trendek átalakulását, valamint a migráció aktuális kihívásait elemezte.
| Közeledik egy új migrációs hullám? |
| Sayfo Omarral előadása előtt stúdiónkban is beszélgettünk. A felvétel itt érhető el. |
Az előadás során elhangzott: 2015 fordulópontot jelentett az Európai Unió történetében, amikor tömeges migráció indult meg a kontinens felé. Míg Magyarország a kezdetektől szigorúbb megközelítést alkalmazott, addig több nyugat-európai ország a nyitott kapuk politikáját választotta. Magyarország fizikai és jogi határzárat vezetett be, különbséget tett a menekültek és a gazdasági migránsok között, valamint bevezette a „biztonságos harmadik ország” fogalmát is, amely azóta az európai szakpolitikai gondolkodás részévé vált.
Sayfo Omar hangsúlyozta: az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre több nyugat-európai állam is felismeri, hogy a korábbi, ellenőrizetlen befogadási gyakorlat nem fenntartható. Mint fogalmazott, bár ezt sok esetben nem kommunikálják nyíltan, az intézkedések szintjén jól látható az elmozdulás a szigorúbb migrációs politika irányába.
A kutatásvezető rámutatott az Európai Unió migrációs politikájában megfigyelhető kettősségre is: miközben továbbra is jelen van a bevándorláspárti retorika, a gyakorlatban egyes tagállamok külső partnerekkel – például tranzitországokkal – működnek együtt a migráció visszaszorítása érdekében, sokszor vitatott eszközökkel.
Az előadás kitért arra is, hogy a migrációt nagyrészt gazdasági motivációk mozgatják. A szakértő szerint a bevándorlók jelentős része olyan országokból érkezik, ahol már nincs háborús helyzet, így elsősorban a jobb megélhetés reményében indulnak Európa felé.
Elhangzott továbbá, hogy bár a migráció mértéke az elmúlt időszakban csökkent, továbbra is jelentős. Az Európai Unió migrációs paktum kidolgozásán dolgozik, amelynek egyes elemei elfogadhatók lehetnek Magyarország számára is, ugyanakkor a szolidaritási mechanizmus több ponton vitatott. A szakértő szerint Magyarországot lényegében azért éri kritika, mert időben meghozta azokat az intézkedéseket, amelyeket más országok csak később vezettek be.
Összegzésként Sayfo Omar kiemelte: a migráció önmagában nem feltétlenül negatív jelenség, a kulcskérdés az, hogy az államok képesek-e ellenőrzés alatt tartani a folyamatokat.
Nem a bevándorlással van a probléma, hanem az ellenőrizetlen bevándorlással, amikor az országok lemondanak arról a jogukról, hogy eldöntsék, kikkel kívánnak együtt élni”
– fogalmazott.
Az előadás után a Közel-Keleten fellobbant háborúról is szó esett. Sayfo Omar Irán-szakértőként avatta be a közönséget a konfliktus hátterébe és aktuális összefüggéseibe. Elhangzott: egyik félnek sem érdeke elhúzni a harcokat, az Egyesült Államok kifejezetten gyors megoldásra törekszik. A legvalószínűbb forgatókönyv azonban egy hosszú, alacsony intenzitású konfliktus, időnkénti kiugró feszültségekkel. Ami pedig minket illet: Európában a konfliktus leginkább árakban, gazdasági bizonytalanságban jelenik meg — például megnövekvő üzemanyagárakban, és nem abban, hogy közvetlenül háborúba sodródnánk.
