2026. 03. 14., szombat, 12:12
A regeneratív gazdálkodás elveire épülő rendezvényen a helyi alapanyagok kerültek a középpontba, a vendégek pedig öt fogáson keresztül ismerhették meg a „termőföldtől az asztalig” gondolatát.
A bőszénfai Szarvasfarm éttermében péntek este nemcsak a tányérra kerülő ételeké volt a főszerep, hanem az a szemlélet is, amely mögöttük áll. A regeneratív gazdálkodás lényege a természet tisztelete és az ökológiai körforgások támogatása: a talaj, a növényzet, az állat és az ember kapcsolatának erősítése.
A különleges esten a vendégeket tápanyagokban gazdag, valóban helyi alapanyagokból készült fogások várták. Az öt fogásos vacsora a tiszta ízekre épült, amelyet cserszegtomaji borok kísértek.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora köszöntőjét azzal kezdte, hogy a gazdaság jóval több egy egyszerű szarvasfarmnál: az egyetem szervezeti egységeként évtizedek óta az oktatást, a kutatást és a gyakorlati szakemberek tapasztalatszerzését is szolgálja.
A rektor továbbá arról is beszélt, hogy a mezőgazdaság története alapvetően a természeti körülményekhez való alkalmazkodásról szól. Napjainkban azonban új kihívások jelentek meg: a klímaváltozás, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodás kérdése, a növénybetegségek és kártevők, valamint az élelmiszerbiztonság mind olyan területek, amelyekre válaszokat kell találni.
Mint fogalmazott,
a hosszú távon fenntartható mezőgazdaság alapja az a gondolkodásmód, amely a természettel együttműködve működik. Ezt a szemléletet ma regeneratív rendszereknek nevezik, amelyek célja nemcsak a talaj állapotának megőrzése, hanem annak folyamatos javítása is.
Hangsúlyozta: Somogy különösen alkalmas az ilyen rendszerek alkalmazására, hiszen a térség adottságai ezt a természetközeli gazdálkodást támogatják. A bőszénfai gazdaság pedig mintaként szolgálhat nemcsak a Zselicben, hanem az egész vármegyében és akár országos szinten is.
– Itt valóban a termőföldtől az asztalig követhetjük végig a folyamatot. Minden a talajjal kezdődik, és egészen addig vezet, hogy egy étteremben helyi alapanyagokból készült ételeket kóstolhatunk – mondta.
Nagy János, a Bőszénfai Szarvasfarm igazgatója beszédében arról szólt, hogy a regeneratív vacsoraest valójában a gazdaság teljes működését bemutatja.
– A növénytermesztési talajokkal kapcsolatos tevékenységeinktől kezdve az állatok tartásán, takarmányozásán és feldolgozásán át egészen a turisztikai kínálatig minden benne van ebben az estben – mondta.
Hozzátette: a gazdaságban természetközeli, regeneratív módszereket alkalmaznak, amelyek célja, hogy vegyszerek, antibiotikumok és műtrágyák nélkül előállított, kiváló minőségű termékeket kínáljanak. Az ilyen vacsoraestekkel erre szeretnék felhívni a figyelmet.
A tervek szerint havonta szerveznek hasonló eseményeket, hogy minél szélesebb körben megismertessék ezt a szemléletet. A menüben nemcsak a gazdaság saját alapanyagai jelennek meg, hanem a természet kínálta lehetőségek is: például a medvehagyma vagy az erdőben gyűjthető növények és gombák.
Az est ételeit Kocsonya Kálmán mesterszakács készítette, aki elmondta: a vacsora fő alapanyaga a szarvas volt, amelyet némi bivalyhús egészített ki.
– A vadhús elkészítése mindig kihívás, ugyanakkor a szakácsok számára rendkívül nemes alapanyag. A vadászat történelmileg is kiváltságos helyzetet jelentett, és ez a különlegesség a konyhában is megjelenik – fogalmazott.
A séf szerint a vadhús természetessége külön értéket képvisel, hiszen az állatok szabadon táplálkoznak. Az ételeket ezért olyan zöldségekkel és növényekkel társították, amelyeket a környező erdőkben és mezőkön gyűjtöttek.
– A vadhús és a természetben gyűjtött alapanyagok együtt különleges lehetőségeket kínálnak a gasztronómiában – mondta.
Az öt fogásos bőszénfai vacsoraest nemcsak gasztronómiai élményt kínált, hanem betekintést is adott abba a szemléletbe, amely a termőföldtől egészen a tányérig határozza meg az élelmiszerek útját.
