2026. 02. 02., hétfő, 11:11
Február 2-ához, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához nemcsak egyházi ünnep, hanem az egyik legismertebb népi időjárásjóslás is kötődik.
A hiedelem szerint ilyenkor a medve kibújik a barlangjából: ha napos időben meglátja az árnyékát, visszabújik, mert hosszú télre számít, ha viszont borús az idő, kint marad, és közel a tavasz. A „medvemeteorológia” Somogyban ma is ismert – nemcsak falun, hanem a városokban is, azonban mivel környékünkön viszonylag ritka medve él, ezért arról, hogy látta-e meg árnyékat a maci, csak a sajtóból értesülhetünk.
Ezen a napon a római katolikus egyház Szűz Mária megtisztulását ünnepli, azt az eseményt, amikor a mózesi törvény szerint bemutatta a kis Jézust a templomban. A gyertyaszentelés és a gyertyás körmenet hagyománya már a 4. századtól jelen van, a megszentelt gyertya pedig Krisztus jelképe: önmagát felemésztve ad világosságot másoknak.
Somogyban a szentelt gyertya különleges szerepet töltött be a mindennapokban. A régiek hittek abban, hogy megóv a villámlástól, jégesőtől, betegségektől, sőt a gonosz kísértéseitől is. Vihar idején gyertyát gyújtottak, és úgy tartották, mire leég, a vihar is elvonul. A szentelt gyertya végigkísérte az ember életét: meggyújtották a még meg nem keresztelt gyermek ágya mellett, és a haldokló kezébe is ezt adták.
Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Somogyban számos időjárási mondást is megőrzött. Szennában úgy tartották: ha besüt a nap a szobába, „még befú a porzó”, vagyis hosszú, zord idő következik. Göllében azt mondták: „Ha besüt a gyertyaszentelő, akkor a szűrödet vedd elő”, máshol pedig így figyelmeztettek: „Amíg besüt a nap, addig bever a hó.”
A mesztegnyőiek, karádiak és bizeiek szerint ilyenkor „már minden fa tövében egy szál gyertya ég”, ami annyira melegít, hogy a hó a fák tövénél megolvad. A lábodi mondóka szerint viszont Gyertyaszentelőkor még nincs vége a télnek, az északi szél „dúdolása” erre figyelmeztet.
Kapolyon a jószágtartó gazdák is komolyan vették ezt a napot: az időjárás alapján döntöttek az állatok etetéséről. Ha napos volt az idő, visszafogták az abrakot, mert hosszú télre számítottak, és ügyelni kellett arra, hogy az élelem kitartson tavaszig.
A somogyi hagyományok gazdagságát és sokszínűségét Dr. Király Lajos gyűjtései és leírásai őrzik meg, amelyek ma is emlékeztetnek arra, hogyan fonódott össze hit, természet és mindennapi élet Gyertyaszentelő Boldogasszony napján.
