2026. 01. 30., péntek, 15:27
Teltházas közönség előtt tartott izgalmas, közérthető előadást Kiss László csillagász Kaposváron, ahol a hallgatóság a Hold titkaitól az űrverseny jelenéig és jövőjéig számos érdekességgel gazdagodhatott.
Bár időben érkeztünk a Kaposvár Plazába, már a bejáratnál kígyózó sor fogadott bennünket: nagy érdeklődés előzte meg a Széchenyi-díjas fizikus előadását. A teltházas programra fiatalok és idősek, nők és férfiak egyaránt váltottak jegyet, hogy a népszerű csillagász jó hangulatú és közérthető stílusában mélyítsék el ismereteiket égi kísérőnkről.
Az előadás elején Kiss László felmérte a közönség előzetes tudását, és mivel a hallgatóság többsége laikus volt, az elhangzottak elsősorban az ő számukra is könnyen érthető formában hangzottak el.
A késő délutáni program négy nagy témakör köré épült. A közönség elsőként arra kaphatott választ, mit tudunk ma a Holdról: tíz érdekes tény segítségével ismerkedhettünk meg többek között az égi kísérő átmérőjével, tömegével, gravitációjával, keringési idejével, keletkezésével, valamint a hold- és napfogyatkozás jelenségével és a Földre gyakorolt hatásával.
Külön fejezetet kapott a sokakat foglalkoztató kérdés: van-e víz a Holdon. A válasz szerint igen is, meg nem is, hiszen folyékony víz nincs, ugyanakkor mérések alapján a felszínen elszórtan vízmolekulák és hidroxil található. A pólusok környékén, mély, állandóan árnyékban lévő kráterekben vízjég is jelen van, amely a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt hosszú távon megmaradhat. Kínai kutatások szerint nagyjából 270 milliárd tonna víz található a Hold felszínén.
A „Vissza a Holdra” című blokk az Apollo-programtól az Artemisig és azon túl mutatta be az emberiség holdkutatási törekvéseit. Szó esett az 1960-as évek nagy űrversenyéről, arról, miért nem járt azóta ember a Holdon, valamint arról is, hogy van-e értelme újra odatérni. Az előadásból kiderült: gazdaságilag jelenleg nem igazán kifizetődő a Hold-utazás, így az űrturizmus beindulása még várat magára.
A nemzetközi helyzet alakulásáról szólva elhangzott: míg a hidegháború idején a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok állt a középpontban, ma Kína és India is az élre tör. Emellett Pakisztán, Mexikó, Japán és az Európai Űrügynökség is egyre jelentősebb eredményeket ér el az űrkutatás területén. A modern űrverseny így jóval szélesebb és sokszínűbb, mint hatvan évvel ezelőtt.
A résztvevők egy izgalmas, közérthető és mindenekelőtt jó hangulatú előadáson vehettek részt, amelyet közös fotózás és könyvdedikálás zárt.
