2026. 01. 25., vasárnap, 11:49
Százhuszonhat éve, 1900. január 25-én született Fekete István író, költő, a magyar irodalom egyik legolvasottabb alkotója, a Tüskevár, a Vuk, a Lutra vagy éppen a Koppányi aga testamentuma szerzője.
Fekete István Somogy vármegyében, Göllén született, és életének korai szakaszában Kaposvárhoz is szoros szálak fűzték: családjával fiatalon a megyeszékhelyre került, itt tanult, és itt formálódott az a szemlélet, amely későbbi írásait is meghatározta. A somogyi táj, az erdők, vizek és az itt megélt gyermekkori élmények számos művében visszaköszönnek, még ha nem is mindig konkrét helymegjelöléssel.
Írói pályája már fiatalon elindult: 16 éves korában közölték versét a Zászlónk című ifjúsági folyóiratban. Barátjával, Csathó Kálmánnal együtt az úgynevezett erdész–vadász irodalom legismertebb művelőjévé vált, de munkássága messze túlnőtt ezen a műfajon. Regényeit, novelláit és állattörténeteit külföldön is nagy érdeklődés övezte: tíz nyelven, tizenkét országban, negyvenöt kiadásban jelentek meg.
A harmincas–negyvenes években a magyar kulturális élet meghatározó alakja volt. 1936-tól az Új Idők című irodalmi-társadalmi folyóirat rendszeresen közölte novelláit és folytatásos regényeit, köztük a Hajnal Badányban, az Emberek között, a Végtelen út és a Gyeplő nélkül című műveket. 1940-ben írta a Hajnalodik című drámáját, amely több mint száz előadást ért meg a budapesti Magyar Színházban. A magyar filmgyártásban is jelentős szerepet vállalt: ő írta többek között a Dr. Kovács István forgatókönyvét, valamint a Túlsó part, a Féltékenység és az Aranypáva című filmek szövegét. 1941 és 1948 között mezőgazdasági oktatófilmek sorát írta és rendezte.
Szakmai elismertségét jelzi, hogy a Kisfaludy Társaság tagja volt, ami a második világháború előtt az egyik legnagyobb irodalmi elismerésnek számított. Életútja azonban nem volt mentes a megpróbáltatásoktól: fia visszaemlékezései szerint írásaiban megjelenő nemzeti elkötelezettség, vallásosság és értékrendje miatt a későbbi, pártirányítás alatt álló irodalmi vezetés célkeresztjébe került. A Zsellérek című regénye kapcsán az Andrássy út 60-ba is bevitték kihallgatásra.
Egészségi állapota sem volt könnyű: egyik szemét és fél veséjét elveszítette, mégis töretlen alkotókedvvel dolgozott tovább. Emlékét ma is őrzik: Budapest II. kerületében utca viseli a nevét, Somogyban – így Kaposváron is – pedig rendszeresen emlékeznek meg róla, mint a térség egyik legnagyobb hatású irodalmi alakjáról.
Fekete István öröksége ma is él: történetei nemcsak olvasmányok, hanem szemléletformáló művek, amelyek a természet tiszteletére, az emberi tartásra és a szülőföld szeretetére tanítanak – Kaposvártól Gölléig, és messze Somogy határain túl is.
