2026. 01. 19., hétfő, 18:08
Az unokája, Baltazár küldte el a jelentkezést, mert ugye egy 12 éves srác sokkal pengébb az okostelefonos ügyekben, mint az amúgy sokáig szerkesztőként is dolgozó Bekes József. Rendszeresen bemutatóznak is egymás közt, amikor a két fiú Kaposvárra jön, főként könyvritkaságok kerülnek kézbe. Ám a kardgyűjteményét például azért kellett eladnia, mert arra lett figyelmes, hogy az előszobában csattognak a kardok, a fiúk rendszerint élesben játszották el a negyvennyolcas küzdelmeket…
Olyan tárgyat akartam bemutatni és licitre bocsátani - mondja az ismert könyvgyűjtő -, amelynek valami köze van a szülővárosomhoz. A Kossuth téri Nagyboldogasszony Székesegyház tervezője a kiváló nagykanizsai építész, Tandor Ottó volt, akit pedig az Országház építője, Steindl Imre legjobb tanítványaként tartanak számon. Még mielőtt Steindl az Országház építéséhez fogott, beadta pályázatát az egyik legszebb románkori vallási épületünk, a jáki templom homlokzati felújítására, amely a török idők óta csak egyre romlott. Feltehetőleg Tandor ajándékba kaphatta ezeket az 1881-es, Steindl által is szignált vízfestményeket. Én egy idős gyűjtő barátomtól vásároltam meg a képeket. Az egyiket bocsátottam árverésre, a másik kicsit sérült, azt megtartottam emlékbe.
Milyen volt a forgatás, mennyire értékelte a zsűri a licitre bocsátott Steindl-művet?
Mindenki profi módon foglalkozott velünk, sőt Baltazárt annyire megkedvelték, miután elmondtam, ő a pénzügyminiszterem, még kicsit rá is tettek a végső árra. Nagyon kedvelt műsor lett a Kincsvadászok, sokszoros a túljelentkezés és érdekes, hogy az unokám korosztályából is rengetegen nézik. Nyilván, mindenkinek van egy álma, hogy a kertben Rákóczi-aranyakra vagy a Seuso-kincsek még felelhető darabjára bukkanjon, ám legjobb, ha körülnézünk a nagyszülők padlásán. Ott is rengeteg érdekes dolgot találhatunk, igaz azok értéke inkább személyes.
Önnek, mint antik és dedikált könyvek gyűjtőjének volt már ilyen nagy fogása?
Igen, több is, kicsit ennek is köszönhetem az inspirációt, hogy beleszerettem ebbe a varázslatos hobbiba. Sikerült például megvennem, pont a legkedvesebb költőm,
Ady Endre első Csucsáról írt értékes képeslapját,
amikor a szerelem vitte a fiatal Csinszkához, s amit Szép Ernő költőnek küldött a Margitszigeti Nagyszállóba. Ady csodálatos szavakkal számolt be szerelméről, s a kézirat értékét külön emelte, hogy postán is futott. A ma már romániai településen mindig megállunk, hogy bemenjünk az ottani emlékmúzeumba. Ugyanakkor kicsit elkeserít a valóság, hogy sokan megkeresnek családjuk nevére szóló, az elődök születésének és elhalálozásának, valamint egyéb fontos eseményekkel teleírt szentkönyvével - igaz nem a vizsolyi bibliáról van szó -, mondván, hogy ez eladó, vegyem meg, akár kevés pénzért is. Ilyenkor mindig azt mondom, inkább adok annyit, amennyire szüksége van, ennek nincs ára. Ezt őrizzék meg, egyszer a legszebb, legértékesebb hagyaték lesz majd a családban.
