2025. 11. 14., péntek, 17:00
Nem vicc, létező fogalom; de mi a helyzet a kaposvári varjakkal?
Csütörtök délelőtt Orbán Zoltán ornitológus, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője mesélt arról, hogyan lehetne megszabadulni a nem kívánatos újdonsült városlakóktól. A válasz igazából egyszerű – sehogy.
Kaposváron tavasszal ütötte fel a fejét a madárprobléma
Áprilisban arról számoltunk be, hogy több olvasónk is jelezte, hogy varjak lepték el a Bajcsy-Zsilinszky és Tallián Gyula utca környékét, amelyek megkeserítették az ott élők és az üzlettulajdonosok életét. Akkor 64 fészket számoltak a Kaposvári Városüzemeltetési Kft. munkatársai, azonban a vetési varjú 2001 óta védett állat, ezért a fészkek eltávolítása vagy az állomány gyérítése a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött.
Kezdjük Ádámtól és Évától – miért lett védett faj?
A vetési varjak városok felé fordulása már az 1970-es évektől megfigyelhető, elsősorban azért, mert az állományukat több hullámban gyérítették. Ennek következtében a populáció mérete drámai módon visszaesett: a korábbi mintegy 300 ezer párról az ezredfordulóra mindössze 23 ezer párra zsugorodott, ami 93%-os csökkenést jelent. A faj teljes eltűnését végül a 2001-ben életbe lépett védett státusz akadályozta meg. A védelem eredményeképpen az állomány mára körülbelül 50 ezer párra regenerálódott.
A problémák fő forrásai
Egy vetési varjúkolónia jelenléte a településeken februártól egészen júliusig jelentős zajjal és szennyezéssel jár, és a madarak későbbi, esti–reggeli ki- és berepülése az év további részében is zavaró lehet. Ennek okai többek között:
- A faj nagy testméretű, így károgása erős és monoton, sokak számára kifejezetten kellemetlen.
- Telepes, csoportos életmódjuk miatt a madarak folyamatosan kommunikálnak, röptükben is.
- Egy-egy kisebb területen is akár száz számra fészkelhetnek, a fiókák kikelése után pedig akár több ezer madár is jelen lehet.
- Már néhány aktív fészek is jelentős zajterhelést okozhat, ha lakóépületek, nyitott ablakok közelében találhatók.
- A varjakkal együtt élő erdei fülesbaglyok is nagy számban költenek ezekben a telepekben, fiókáik egész éjszaka hallható élelemkérő hangja pedig heteken át zavaró lehet.
A nagyobb telepek esetében a zavarás elkerülhetetlen:
- A fák alatt vastagon felhalmozódó ürülék és gallyak tovább rontják a környezet állapotát.
- A fiókák kikelése után a napközbeni erős zaj éjjelre is áthúzódik.
- A májustól vedlésben lévő madarak sok hulló tollat hagynak maguk után.
- A fészkekből kihulló vagy kiszórt elpusztult fiókák és elhullott felnőtt madarak tovább növelik a higiéniai terhelést.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a kolóniák gyakran a település belső, lakott részein – például társasházak között – találhatók, ahol a fészkek magassága egybeesik a felső emeletek szintjével, így a zaj és a szennyezés még közvetlenebbül érinti az ott élőket.
Jó hír ugyanakkor, hogy a vetési varjak nem mutatnak olyan agresszív viselkedést, mint például a dolmányos varjak májusi időszakban: a földre került, még röpképtelen fiókákat nem védik támadó módon.
Mennyire hatékonyak a riasztási módszerek?
Több eszköz is felmerül ötletként a varjak elriasztására, azonban tartósan egyik módszer sem hatékony. A következő módszerek az MME országos tapasztalatai szerint hatástalanok:
- kifüggesztett CD-korongok;
- műanyag szalagok;
- UV-tartományban láng- vagy parázsszerű látványt keltő pasztából formázott "mécsesek";
- rémszemlufi;
- ágakról lelógatott plüssállat;
- a varjúfészkes fa törzsére rögzített nagy fémfazék, amit a járókelők meg tudtak döngetni egy madzagon lógó fakanállal;
- a szárnyain plusz rémszemmel ellátott, ragadozó madarat utánzó szélsárkány;
- solymász által reptetett ragadozó madarak.
„Távolítsuk el a fészkeket és minden jó lesz!” – ez nem biztos, hogy jó ötlet
Ez a módszer nemhogy nem segít, de kimondottan ronthat a helyzeten.
A fészekeltávolítás több okból is visszaüthet:
- A kolónia felbomlik, és a madarak a település számos pontján új telepeket hoznak létre, így sokkal több lakó érintetté válik. (Dombóváron például egy telep helyett 2025-ben már 22 különböző csoportban, 139 fán találtak összesen 815 fészket.)
- A fák megcsonkítása sokak ellenérzését váltja ki, ráadásul értelmetlen is, mert a fák gyorsan visszanőnek.
- A megvágott ágak körül új, sűrű sarjak nőnek, amelyek ideális fészkelőhelyet biztosítanak, így a madarak gyorsan visszatelepülnek.
- A varjak rutinosan reagálnak a zavarásra: néhány nap alatt új fészkeket építenek, akár három nap alatt kész is az új fészek, és pár hét alatt ismét több száz fészek jelenhet meg.
- A folyamatos újjáépítés hetei alatt a terület madárterhelése (zaj, ürülék, lehulló gallyak) akár 3–5-szörösére nőhet, ami az önkormányzat számára jelentős többletmunkát és költséget jelent.
- Évről évre egyre több helyen jelennek meg új teleprészek, így a kezelés munka- és költségigénye folyamatosan nő, miközben a probléma nem oldódik meg.
- A költési időszak széthúzódik: a rutintalan, fiatal párok miatt akár július végéig is elhúzódhat a zajos időszak.
- A varjak alkalmazkodóképessége miatt fennáll a veszély, hogy a zavarás hatására új, eddig nem jellemző viselkedési formák jelennek meg, például a fészkes fák alatt történő táplálkozás, ami tovább növeli jelenlétüket a településeken.
- A fészekeltávolítás az erdei fülesbaglyok költését is elcsúsztatja, így azok fiókáinak éjszakai hangja akár augusztus végéig fennmaradhat.
Ki lehet tessékelni őket a településekről?
Nagy valószínűséggel nem.
A településeken felnevelkedett fiatal madarak a városi környezetet tekintik természetes élőhelyüknek, ezért a fészkek eltávolítása után rövid időn belül ugyanott, vagy a közelben újraépítik fészkeiket. A teljes kolónia hetek alatt képes újjászerveződni.
További okok, amiért szinte lehetetlen kiűzni őket:
- Nem ismert, meddig hajlandók újra és újra fészket építeni, de a tapasztalatok szerint akár a nyár közepéig is kitartóan pótolhatják a megsemmisített fészkeket.
- Ha a szabályozás megengedné, a település egész területén folyamatosan kellene felderíteni és eltávolítani a fészkeket heteken át – ennek költsége akár százmilliós nagyságrendű is lehet.
- Május végétől a fák teljes lombja miatt a fészkek felderítése gyakorlatilag lehetetlenné válik, így a korábban elvégzett munka eredménytelen lenne.
- A varjak intelligenciája miatt gyorsan alkalmazkodnak: elkezdenek fenyőfákra fészkelni (ezekben a fészkek szinte észrevehetetlenek), illetve a magánterületek jellegét is kihasználhatják.
- A zavarás hatására akár alacsonyabb fákra vagy szokatlan helyekre is költözhetnek, így még nehezebb lesz felderíteni őket.
- A fészekleszedések gyorsíthatják az alkalmazkodást, így a probléma tovább súlyosbodhat, miközben a település egészéről továbbra sem lehet teljesen eltávolítani őket.
- A tapasztalatok szerint a varjak eddig sem hagyták el a településeket a zavarás hatására – így nincs ok feltételezni, hogy a jövőben ez megváltozna.
Egyelőre nincs jó megoldás
Száz szónak is egy a vége, bár kellemetlen velük együtt élni, és aki a belvárosba költözött, nem azért költözött oda, hogy a vetési varjúkat hallgassa és takarítson utána, sajnos jelenleg nincs egy bevált módszer, amellyel ki lehetne tessékelni a városba beszokott, 4-5 éves gyermek mentális szintjén élő madarakat.
