2025. 10. 27., hétfő, 14:14
A Somogy Vármegye Év Vállalkozója Díj kitüntetettje, Szommerné Egyed Linda a FINO-FOOD Kft. élén nemcsak a termékek minőségére figyel, hanem a közösségépítésére, a családias környezet megteremtésére is. Hisz abban, hogy a valódi siker szívvel, alázattal és gondoskodással születik, otthon és a munkahelyen egyaránt.
– Nemrégiben a Somogy Vármegye Év Vállalkozója Díjat vehette át! Mit jelent ez az elismerés?
Igazából ez egy jó alkalom arra, hogy egy kicsit megálljunk, visszanézzünk, és köszönetet mondjunk egymásnak. Nálunk a FINO-nál természetes, hogy tesszük a dolgunkat, én pedig akkor érzem igazán jól magam, ha mindenben részt vehetek, együtt alkothatok másokkal. Nagyon jó érzés, hogy a helyi vállalkozói közösség figyel ránk és látható az a munka, amit nap mint nap végzünk. Azt gondolom, hogy ez a díj annak az elismerése, hogy amit csinálunk, az értéket képvisel, nemcsak szakmailag, hanem emberileg is.
– Ez az elismerés nyilván büszkeséggel tölti el, de jelent-e egyben felelősséget is?
Igen, mindenképpen felelősség. A legfontosabb célunk, hogy a termékeink jók legyenek minőségben, árban, megbízhatóságban egyaránt. Ez számomra is egyfajta felismerés, hogy látom, a döntéseink, a társadalmi felelősségvállalásunk, a működésünk mások számára is példát jelenthet. Ez egyfajta plusz felelősség, ami jó értelemben inspirál.
– A díj ugyan személyhez kötött, de te többször utalt rá, hogy ez egy közösségi elismerés…
Ez nem az én díjam. Ez a FINO közösségének, a családomnak és mindazoknak az elismerése, akik az elmúlt évtizedekben ennek a vállalkozásnak a sikeréért dolgoztak. Édesapám több mint harminc éve alapította a céget, majd közel húsz éve Kaposvárra költöztünk, és azóta is folyamatosan építkezünk. Sikeres és nehéz időszakokon mentünk keresztül, de mindig talpon maradtunk. Ez a díj mindannyiunké.
– Mit üzenhet ez az elismerés a somogyi vállalkozói közösségnek?
Talán azt, hogy lelkesedéssel, hittel és kitartással bármit el lehet érni. Testvéreimmel, a menedzsment tagjaival mindig igyekeztünk teljes szívvel benne lenni a cég mindennapjaiban, és szerintem ez az egyik kulcsa a sikernek. A vezető ne csak irányítson, hanem legyen jelen, ha kell a termelésben is. Nálunk ez természetes. Ha valaki hiányzik, beállunk a gép mellé, és ugyanúgy dolgozunk. Ettől lesz valódi közösség egy vállalat.
– A FINO-FOOD Kft. egy generációváltáson is átesett. Melyek azok az értékek, amelyek a múltból gyökereznek, s amelyre ma is építkezhetnek?
Mindenképpen a családias légkör és a vezető jelenléte. Édesapám is mindig ott volt, és ez a fajta közvetlenség, nyitottság ma is jellemzi a céget. Fontos számunkra, hogy a munkatársak tudják: elérhetőek vagyunk, meghallgatjuk őket, nyitva áll az ajtónk. A másik nagy értékünk a bizalom. Élelmiszert gyártunk, családok asztalára. A minőség nálunk nem szlogen, hanem felelősség. Ez a belső és külső bizalom adja a működésünk alapját.
– Vezetőként mi az a szemlélet, amit a legfontosabbnak tart az emberekkel való kapcsolatban?
Az alázat. Azt, hogy mindig meghallgassuk egymást, és tanuljunk a hibáinkból. Én mindig arra bátorítom a kollégákat, hogy merjék jelezni, ha valamit másképp látnak, vagy ha hibáztak, hibáztunk. Hibázni lehet, de ugyanazt a hibát kétszer nem szabad elkövetni. Csak így tudunk fejlődni. Ez csapatmunka, egy ekkora céget meggyőződésem szerintem nem lehet egyedül működtetni. Itt mindenki hozzáteszi a maga tudását és lelkesedését.
– Sokszor említette a gondoskodást és a „szívvel vezetést”. Hogyan fér ez meg a hatékonyság elvárásaival?
A kettő nem zárja ki egymást. Egy vállalat hatékonysága alapvetés, hiszen, ha nem működünk jól, azzal mindenki munkahelyét veszélyeztetjük. De ugyanakkor oda kell figyelnünk egymásra is: hogyan osztjuk be az időt, hogyan segítjük a családokat, milyen munkakörnyezetet teremtünk. Nálunk minden fejlesztés előtt bevonjuk a kollégákat is, hiszen a saját területeiken ők tudják legjobban, mire van szükségük a mindennapi munkában. Ez is a gondoskodás egy formája.
– Úgy hallottam, hogy a munkatársak gyakran „anyaként” emlegetik. Vajon ez miből fakad?
Amikor először hallottam, jót mosolyogtam rajta. Talán azért is ragadt rám, mert szeretek mindenről tudni, ez egy elég tipikus anyai tulajdonság. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy ez a bizalomról is szól. A munkatársak tudják, hogy bármikor odajöhetnek hozzám, beszélhetnek velem. Nálunk mindenki tegeződik, nyitott ajtók mellett dolgozunk. Én pedig igyekszem minél többet jelen lenni köztük. Ez a fajta közvetlenség szerintem a mi erőnk.
– Ha már az anyaságról beszélünk: hogyan tudja összehangolni a családot és a cégvezetést?
Ez valóban kihívás, de szerencsés vagyok, mert a férjem nagyon sokat segít. Napi szinten együtt szervezzük a családi életet, és most már a gyerekeink is egyre önállóbbak. Fontos, hogy megmaradjanak a közös pillanatok: mindig ott vagyok a reggeli ölelésnél és az esti puszinál. Napi szinten főzök, de engem ez nem terhel, hanem éppen ellenkezőleg teljesen kikapcsol és feltölt. Mára kialakult, hogy a közös vacsora az az alkalom, amikor a telefont és a munkát letéve csak egymásra figyelünk. Ezek a mi „szent” időpontjaink. A tágabb családdal is igyekszünk minél több minőségi időt együtt tölteni, s erre meg is találjuk az alkalmakat.
– Nyilván mindenkivel előfordul, hogy elfogy a motiváció. Önnek mi ad erőt a mindennapokhoz?
A fejlődés. Amikor látom, hogy egy fejlesztés működik, amikor a kollégák jönnek az új ötletekkel, az nagyon inspirál. Engem az visz előre, ha látom, hogy van értelme annak, amit csinálunk. Magánemberként pedig a család, a főzés, a sport és a jóga az, ami feltölt. Szeretek mozogni, táncolni, közösségben lenni, ezek adják az egyensúlyt a munkához.
