2025. 05. 03., szombat, 15:53
Ma 405 éve született gróf Zrínyi Miklós, a magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, aki költőként, politikusként és hadvezérként is maradandót alkotott.
Bár Zrínyi neve az egész országban ismert, különösen fontos kötődése volt Somogy megyéhez: Zala és Somogy vármegyék örökös főispánja volt, és élete nagy részében ezen a vidéken élte meg legfontosabb politikai és katonai sikereit.
A korának leggazdagabb főuraként ismert Zrínyi Miklós fiatalon árvaságra jutott, és a jezsuita iskolákban nevelkedve hamar kitűnt műveltségével és hadvezéri tehetségével. Már a harmincéves háborúban is bizonyított, később pedig a török elleni küzdelem meghatározó alakjává vált. A Muraköz és a Dél-Dunántúl védelmére építette fel híres erősségét, Újzrínyivárat, amelynek sorsa szorosan összefonódott Somogy védelmével is.
Zrínyi irodalmi munkássága is összekapcsolódik Somoggyal: legismertebb műve, a Szigeti veszedelem hősi eposz, amelyben dédapja, Zrínyi Miklós szigetvári helytállását örökítette meg. Emellett olyan műveket is írt, mint a Tábori kis trakta vagy Az török Afium ellen való orvosság, amelyekben hadászati tapasztalatait osztotta meg.
Katonai sikerei közé tartozik több somogyi város, például Babócsa, Berzence és Szigetvár visszafoglalása 1664-ben – ezek mind-mind erősítették a térség török elleni védelmét. Bár Bécs egyre bizalmatlanabb lett vele szemben, Zrínyi utolsó éveiben is kitartóan harcolt Magyarország függetlenségéért és biztonságáért.
Tragikus halála 1664-ben máig rejtély maradt: a hivatalos verzió szerint egy sebesült vadkan végzett vele Csáktornya közelében, de sokak szerint politikai összeesküvés áldozata lett.
Zrínyi Miklós neve és öröksége máig él Somogyban, nemcsak mint hadvezérre és politikusra emlékezünk, hanem mint a magyar barokk irodalom egyik legnagyobb alakjára is, aki példát mutatott hazaszeretetből és bátorságból.
