2025. 04. 15., kedd, 08:10
A megyei jogú városok jövőjéről, finanszírozási kérdésekről és az uniós források visszatartásáról is szó esett hétfőn Debrecenben, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) közgyűlésén. A tanácskozáson – amelyen Szita Károly, Kaposvár polgármestere és az MJVSZ elnöke is felszólalt – a résztvevők közösen álltak ki a magyar városokat megillető támogatások mellett.
– Ez a pénz a miénk – hangsúlyozta Szita Károly, utalva a megyei jogú városok számára járó, de Brüsszel által visszatartott 413 milliárd forintra. Mint elmondta: a forrásokból Kaposvár is fejlődne, új beruházások indulhatnának, korszerűsödhetne a közlekedés, megújulhatnának az intézmények. Mindezt azonban most politikai viták akadályozzák.
– Nincs semmilyen észszerű magyarázat a pénzek visszatartására, hiszen a korábbi támogatások felhasználását minden esetben szabályosnak találták – fogalmazott a polgármester. – Ezért az MJVSZ nevében felkeressük az Európai Unió illetékes biztosait, hogy választ kapjunk arra: miért nem jutnak el hozzánk a jogosan járó támogatások.
Szita Károly szerint a döntés mögött politikai szándék húzódik: „azért büntetnek bennünket, mert kiállunk a béke mellett, nemet mondunk a genderpropagandára, és fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink családban nőjenek fel.”
A közgyűlésen részt vevő Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette: a kormány és a megyei jogú városok közötti párbeszéd konstruktív és folyamatos. Mint mondta, az elmúlt tíz évben olyan fejlesztések valósultak meg a városokban – köztük Kaposváron is –, amelyekre a rendszerváltás óta nem volt példa.
A tanácskozáson szó esett az önkormányzatokat érintő költségvetési normatívákról, a közösségi közlekedés finanszírozásáról, valamint az iparűzési adó és a szolidaritási hozzájárulás kérdéséről is. Utóbbi kapcsán a közgyűlés állásfoglalást is elfogadott, kezdeményezve a hozzájárulás mértékének, számítási módjának és felhasználási rendszerének felülvizsgálatát.
Szita Károly egyértelműen fogalmazott: Kaposvár fejlődése nem válhat politikai játszmák áldozatává. A város célja változatlan: élhető, egészséges és versenyképes közösségként szolgálni polgárait. Ehhez viszont szükség van arra, hogy a települések hozzájussanak a nekik járó forrásokhoz – és hogy a döntések alapját ne ideológiai különbségek, hanem a józan ész és a városlakók érdekei határozzák meg.
