2025. 02. 25., kedd, 15:32
A kommunizmus áldozataira emlékeztek kedden délelőtt a városháza falán elhelyezett emléktábla előtt.
Koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeztek a kommunizmus áldozataira kedd délelőtt a Teleki utcában elhelyezett emléktábla előtt. Az ünnepségen közreműködött a Déryné Vándorszíntársulat.
Török Tamás rendező emlékbeszédében kiemelte: a legtöbb emberéletet a kommunizmus követelte békeidőben.
– A Szovjetunióban kialakult marxista és leninista hatalom olyan diktatúrát hozott létre, amilyennel korábban még nem találkoztunk – mondta beszédében a rendező. – A négy évig tartó első és a hat évig tartó második világháborúban mintegy 60 millió ember pusztult el, viszont a kommunista diktatúrákban világszerte több mint 120 millió ember vesztette életét békeidőszakban.
A rendező beszédében felidézte: a szovjet megszállás alatt a szovjet hadsereg katonái tömegesen erőszakoltak meg nőket, férfiakat és fiatalokat hurcoltak el.
A tisztogatás katonai bíráskodással kezdődött, koholt koncepciós politikai perekkel pedig a magyar állampolgárokat egy idegen katonai hatalom, szovjet katonai bíráskodással ítélt 9-15 év kényszermunkára.
A mai Magyarország területéről az elhurcolt 700 ezer emberből mindösszesen 300 ezer ember fért vissza Magyarországra. A rendező nyomatékosította beszédében: embertelen körülmények között utaztatták őket, -40 fokban síneket, talpfákat, gyárak alapjait kellett kiásniuk.
1949-re kiépült Magyarországon is a totális kommunista diktatúra orosz mintára: orosz tervgazdálkodással, politikai rendőrséggel, fekete autókkal, akik éjjel negyed négykor jöttek az emberekért és vitték el őket.
1953-ban a szerencsétlen túlélők kiengedése után nem akarták őket visszafogadni Magyarországon. Fél évet töltöttek Lembergben a gyűjtőtáborokban, és végül Hruscsov utasítására Rákosiék visszafogadták Magyarországra az elhurcolt mintegy 300 ezer magyart. Megérkezésükkel egyidőben közölték velük a magyar politikai tisztek, hogy amennyiben a Gulagokon való bánásmódról egy szót ejtenek bárkinek, akkor ismét könnyen ott találhatják magukat.
Nincs olyan magyar család, akinek ismeretségi körében vagy rokonságában ne volna Gulágot megjárt elítélt vagy elhurcolt családtag.
– Ezen feldolgozatlan és eltitkolt, elhallgatott traumák, ezek a transzgenerációs traumák feldolgozása csak a rendszerváltás után történhetett meg – emelte ki Török Tamás a beszéde végén. Hozzátette: a mi dolgunk az, hogy ezeknek az elhurcolt embereknek az emlékét megőrizzük és hajtsunk fejet előttük.
A megemlékezés végén koszorúkat és mécseseket helyeztek el. Szita Károly polgármester egy korábbi időpontban vitt egy szál virágot az emléktáblához. Közösségi oldalán azt írta: a kommunista diktatúra bűnei soha nem évülhetnek el!
