2024. 10. 22., kedd, 19:54
A Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, prímás Kaposvárról indulva évtizedeken át hirdette világszerte zenei kultúránk értékeit.
Elhunyt ifj. Sánta Ferenc, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész - tudatta közösségi oldalán a Dankó Rádió.
Igen színes és gazdag életutat járt be Kaposvárról indulva a világhírnévig ifj. Sánta Ferenc, aki a nemzet művészeként évtizedeken át világszerte hirdette zenei kultúránk értékeit, nyújtotta át egy kecses hangszer zengő hangján népünk lüktetését, hangulatát, szívverését és lelki világát. Magas szintű hegedűjátékát megcsodálták Japántól Amerikáig, Svédországtól Ausztráliáig, és mindenütt tapssal, ovációval, rajongó szeretettel jutalmazták, idehaza pedig kitüntetésekkel is – 2023-ban Kossuth-nagydíjjal, 2024 év elején pedig Kaposvár díszpolgári címével.
A hegedűművésszel készült interjúnkat idekattintva olvashatja.
FRISSÍTÉS:
Sánta Ferencet Kaposvár saját halottjának tekinti
Ifj. Sánta Ferenc, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Kaposvár díszpolgára, a 100 Tagú Cigányzenekar egyik alapítója halála apropóján közleményt adott ki a Városháza.
| A Városháza közleménye | |
|
79 éves korában elhunyt ifj. Sánta Ferenc, a Nemzet Művésze, kétszeres Kossuth-díjas és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Kaposvár díszpolgára, a 100 Tagú Cigányzenekar egyik alapítója. Sánta Ferencet Kaposvár saját halottjának tekinti. ifj. Sánta Ferencről: Apja, id. Sánta Ferenc, a híres zenész már tizenöt évesen zenekart alapított, és édesanyja is neves muzsikuscsaládból származott. A Füredi utca volt a szűkebb pátriája, de csakhamar tágulni kezdett körülötte a világ. Hétéves korától a kaposvári zeneiskolában hegedült, de klasszikus tanulmányaival párhuzamosan édesapjától cigányzenét is tanult. Kilencévesen már apja zenekarának élén játszott egy étteremben. Tizenhárom éves korában a Kaposvári Szimfonikus Zenekar tagja lett, és két évvel később felvételi nélkül került be a Pécsi Zeneművészeti Szakközépiskolába. A budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián 1969-ben szerzett hegedűművészi és -tanári diplomát, majd egy ideig Operettszínházban és az Operaházban játszott, de nem érezte igazán jól magát a zenekari árokban, ezért úgy döntött, inkább szólista vagy zenekarvezető lesz. Bejárta az egész világot. Európa szinte összes országában játszott - gyakran az édesapjával együtt -, ahogy az Egyesült Államokban, Kanadában, Japánban és Ausztráliában is. A turnékkal járó távollétekbe belefáradva 1979-ben hazatért, és két évig a Hilton Szállóban muzsikált. 1981-től kilenc éven át az Átrium Hyatt Tokaj éttermében lehetett a játékát hallani, ezután öt évre Olaszországba szerződött. Velencében olasz zenészek élén szerepelt, később szalonzenekarával Németországban, majd a budai várbeli Király étteremben zenélt. Alapító tagja volt a 100 Tagú Cigányzenekarnak, de a Magyar Nemzeti Cigányzenekar művészeti igazgatójaként és vezető prímásaként ugyanígy megmutatta tehetségét. A Magyar Rádióban már 1972-ben elkészítette első önálló hangfelvételét, azóta folyamatosan jelennek meg rádiós, televíziós és hanglemezfelvételei. A cigányzene ismert darabjai mellett a népszerű klasszikus zeneszerzők műveit is játssza. Számos díja mellett az ország számára kivételesen értékes és korszakos jelentőségű életműve kapcsán kapta meg a Kossuth-nagydíjat.
|
|
|
