2024. 06. 08., szombat, 06:05
Okkal lehetünk optimisták az eddig elért eredményeink alapján – mondja ciklusértékelő interjúnkban Kaposvár polgármestere, aki megerősítette: Kaposvár célja az, hogy az ország tíz legerősebb városa közé kerüljön. Szita Károllyal a legeredményesebb évtizedről, városunk képzelt és valós árfolyamáról és az előttünk álló választások valódi tétjéről beszélgettünk.
Ha lenne a tőzsdén Kaposvár nevű részvény, akkor Varga Mihály most azt vásárolna. Mit szól a pénzügyminiszter szavaihoz?
Hálás vagyok a bizalomért! Merthogy a „vásárlási szándék” valójában azt jelzi, hogy Kaposvár most érkezett el a nagy ugráshoz, mindaz, amiért eddig keményen megdolgoztunk, végre kezdi meghozni a gyümölcsét. Vagyis az a bizonyos „részvény” egyre többet fog érni, amikor már Kaposvár az ország tíz legeredményesebb városa közé fog tartozni, és ennek a kaposváriak lesznek az igazi nyertesei.
Reális ez a célkitűzés? Mármint az első tízbe kerülni?
Visszakérdezek! Egy évtizede megmondta volna, hogy Kaposváron új aréna és versenyuszoda épül, teljes egészében megújul a belváros egy új közlekedési központtal, teljes lesz a gyorsforgalmi összeköttetésünk az M7-es autópályával és már az M6-os felé tervezzük a bővítést? Hogy lecseréljük a régi buszainkat vadonatújakra, azoknak új telephelyet is építünk? És azt, hogy megújul a Csiky Gergely Színház és a volt levéltár épülete? És az óvodák, iskolák, orvosi rendelők? És hogy új bölcsődét építünk, mert annyi gyerek fog születni? És az új parkok? A Polgárok Háza és az egykori teljes kórházi déli tömb? A Zöld Fűtőmű? És hogy egyidőben három gyár is épül, mert olyan népszerű lett a városunk a befektetők körében? De nem is sorolom, mert nincs annyi hely az újságban, ráadásul minden kaposvári tudja ezeket, mert közösen értük el azt, hogy a mögöttünk hagyott tíz év az elmúlt száz esztendő legeredményesebb kaposvári évtizede lett.
Vagyis?
El fogjuk érni, nincs kétségem felőle. Ott leszünk Győr, Debrecen, Fehérvár mellett. De szeretném világossá tenni, nem azért kívánkozunk az élmezőnybe, hogy egy képzeletbeli tőzsdén jó legyen az árfolyamunk, és haszonleső brókerek alkudozzanak a fejünk felett, hanem azért, hogy még jobb legyen kaposvárinak lenni. Hogy többet és jobbat nyújthasson ez a város minden polgárának. A gyerekeknek, a szüleiknek és a nagyszüleiknek is.
A nemzetközi helyzet ugyanakkor eléggé baljós…
Gyakran elfelejtjük, hogy az előbb soroltakat milyen körülmények között értük el. Évekig fenyegetett bennünket a koronavírus-járvány, lassan két és fél éve háborús közelségben élünk, elszabadultak az energiaárak, lesújtott a világgazdasági válság, amely munkanélküliséggel fenyegette a kaposváriakat. És bár voltak pótolhatatlan veszteségeink – hiszen senki sem adhatja vissza az elveszített szeretteinket –, de a legtöbb küzdelmünket győzelemre vittük. Ezért ma erősebbek vagyunk és okkal lehetünk optimisták. Akkor is, ha súlyos a helyzet.
Öt évvel ezelőtt 2030-as vállalással négy fő célt határozott meg. Féltávnál vagyunk, hogyan állunk?
Együtt döntöttünk arról, hogy célozzuk meg a teljes foglalkoztatottságot és a magasabb béreket. Azt is, hogy gyarapodjon és legyen egészségesebb a közösségünk, és arról is együtt határoztunk, hogy erősítsük az energiafüggetlenségünket. Hogy mennyire megéreztük, milyen fontos kérdések ezek, aligha kell magyarázni, s legnagyobb kihívások megoldását tettük meg várospolitikai programnak. És nincs okunk szégyenkezni, mind a négy területen jelentős eredményeket értünk el. A munkanélküliség húsz éve nem volt ilyen alacsony, a bérek – részben az újraiparosítási programunknak köszönhetően – megindultak felfelé. Tavaly 115-tel több gyermek született városunkban, mint tíz évvel ezelőtt, s az esküvők száma is örömteli mértékben nőtt. Egyre többen sportolnak Kaposváron, rengeteg új módja van ennek, s az Egészségpont is beváltotta a hozzá fűzött reményeket, végre elkezdtünk szűrésekre járni, foglalkozunk az egészségünkkel. Az energiafüggetlenségünk erősödött, a fenntarthatóságot szem előtt tartó Zöld Fűtőművel rengeteg földgázt takarítunk meg. Aztán itt van az elektromos buszok ügye, az új flottánk hamarosan „napevő” lesz, tehát saját naperőművel töltjük majd a járműveket, amelyek jelentős része még az idén megérkezik. Úgy vélem, okkal lehetünk büszkék!
Mi a fő kérdés a választások előtt? Mi a tétje az uniós és az önkormányzati voksolásnak?
Azt hiszem, érdemes feltennünk magunknak azt a kérdést, hogy szeretjük-e annyira Kaposvárt, vagyis szeretjük-e önmagunkat annyira – hiszen Kaposvár mi, magunk vagyunk –, hogy a legfontosabb kérdésekben jól döntsünk.
Melyek ezek a kérdések?
Folytatódjék a háború vagy legyen béke? Mi békét szeretnénk, mert minden kaposvárit biztonságban akarunk tudni, s a városunk is nyugodt körülmények között képes a legjobban fejlődni. Aztán át kell gondolnunk, hogyan állunk a migrációval. Magyarország, a magyar emberek és a magyar kormány kilenc éve állja a sarat, védik a hazánkat a nyomással szemben. Hogy milyen veszélyektől menekültünk meg, az ma már jól látható Németország példáján, ahol egyértelműen kiderült, az illegális bevándorlással és bevándorlókkal bajok és problémák érkeztek. Gond van az iskolákban, az egészségügyi és szociális intézményekben, a lakhatásban. Vagyis a társadalom sok évszázados szövete látszik felbomlani, és a németek többsége ma már értetlenül áll a helyzet előtt. Arról ne is beszéljünk, hogy sokkal veszélyesebb lett az élet az egykor oly biztonságos országban. És végül tegyük a szívünkre a kezünket! Döntenünk kell arról is, milyen legyen a kaposváriak közössége a jövőben. Ellen tudunk-e állni annak az erőszakos genderlobbinak, amely józan ésszel felfoghatatlan aknamunkát végez a fiatalok, a gyermekek körében? Hogy a csudában van az, hogy ma el lehet bizonytalanítani egy kisfiút vagy egy kislányt abban, hogy minek született? Ez elfogadhatatlan! Az utolsó leheletemig küzdeni fogok ez ellen a kultúrának nevezett őrület ellen.
Ön nyolcadik alkalommal indul a polgármesteri tisztség elnyeréséért…
Először is hálás vagyok azért a bizalomért, amellyel a kaposváriak megtiszteltek. Sok mindent elértünk együtt, de feladatunk is akad bőven. Éppen most zárul az a fórumsorozat, ahol közös ügyeinkről beszélgetünk, így pontosan tudom, hogy mit várnak tőlem… Azt, hogy folytassuk együtt a munkát, s tegyük még élhetőbbé, még szerethetőbbé Kaposvárt, az otthonunkat. Én erre vállalkozom, és ehhez kérem a kaposváriak támogatását!
