2024. 03. 24., vasárnap, 08:35
„Csak kultúránk és identitásunk megőrzésével és megóvásával állhatunk helyt a történelem viharaiban és küzdelmeiben” – szögezte le Szita Károly a Rippl-Rónai Múzeum „Újratöltve” című, új, állandó néprajzi kiállításának ünnepélyes megnyitóján.
Ábrahám Levente, a Rippl-Rónai Múzeum igazgatója köszöntőjében felidézte a múzeum 1908-as alapítását és eredeti küldetését.
"Legértékesebb történeti, legszebb természeti és legérdekesebb néprajzi, népművészeti tárgyaink nap-nap után pusztulnak és hordanak széjjel, ha megőrzésükről idejekorán nem gondoskodunk." – idézett egy alapításkor írott levélből.
A múzeumban ma már két és fél millió műtárgy van. Az intézmény 116 éves története során kilencszer költözött, így Kaposvár város 150. évfordulója alkalmából a múzeum végre egy új székházat kapott vármegyei és városi összefogással. Az intézmény a közelmúltban nemcsak infrastrukturálisan és energetikailag újult meg, hanem tartalmilag is: a 21. század követelményének megfelelő kiállításokat is szeretnének létrehozni.
A múzeumigazgató hozzátette: a néprajzi kiállítás után a természettudományi állandó tárlatot modernizálják majd, de elindult az állandó régészeti kiállítás tervezése is. Mint fogalmazott: a múzeum Kaposvár és Somogy tudományos, kulturális, művészeti értékének őrzője és közvetítője a múzeum.
Szita Károly polgármester megköszönte a múzeum munkatársainak, hogy lehetővé tették a tárlat megnyitását. – Az egyik legfontosabb küldetésünk, hogy az új generációk érdeklődése maradjon meg a kiállított tárgyak iránt, abban az irányban, hogy valahonnét jöttünk és valahová eljutottunk – utalt az intézmény missziójára.
Fontosnak nevezte, hogy ne csak az ünnepélyes alkalmakkor legyenek sokan a múzeumban.
– Magyarországon meg kell őriznünk az organikusan kialakult kultúrát, nemzetünk szokásait, amellyel túléltük történelmünket itt, ebben a vármegyében, ebben a városban. Remélem, hogy egy nép sok-sok nemzedéken keresztül kiérlelt tapasztalata, tudása, világképe egyre szilárdabb erődítménnyé lesz. Az igazi alapok ott keletkeztek, és azokat elfelejtve, gyökereinket kihagyva, magunk mögött hagyva pedig csak félemberekké válhatunk. Bízom benne, hogy ezt meg tudjuk akadályozni – fogalmazott a városvezető. Majd korabeli elődjét, Bárány Gusztávot is idézte:
– Csak kultúránk és identitásunk megőrzésével és megóvásával állhatunk helyt a történelem viharaiban és küzdelmeiben. Kiemelte, a kiállítás nemcsak tárgyi emlékeket mutat be, idéz meg. – Mert a használati és dísztárgyaink, építészeti örökségünk mögött is gondolat, érzésvilág, magyar lelkület és tapasztalat áll. Érezzük, hogy közünk van hozzá, sőt, hogy ez istenigazából a mi világunk. Hálásan köszönöm a pályázat kiíróinak a lehetőséget, és minden egyes résztvevőnek, hogy be tudjuk mutatni néprajzi kincseinket.
Ódor János Gábor, a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének soros elnöke arról beszélt, hogy közös múltunk feltárása, valamint a helyben élő közösségek együttműködésének megértése elemi érdekünk. A tájegységhez, vármegyéhez kötődő identitást úgy tudjuk jól megélni, ha ismereteink stabil alapokon állnak, és a korszerű szemléletű kiállítás ebben segít.
Mint mondta, 2022-23-ban korábban soha nem látott lehetőséget kapott a vidéki muzeológia. Új kiállítások megvalósítására teremtett lehetőséget a Petőfi 200 Emlékév. 3,5 milliárdos forintos kormányzati támogatásból létrejött a Magyar Géniusz Program, amelyben a Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum is szerephez jutott. Az állandó tárlatok közül a jelen kaposvári kiállítás a maximálisan megadható 100 millió forintos támogatásban részesült.
A támogatás megítélése nem volt kérdéses, ugyanis Kaposvár és Somogy vármegye gazdag történelmi múltja, néprajzi öröksége, hagyományai, a város múzeumának múltfeltáró tevékenysége, innovatív megközelítése, a helyi identitást megalapozó hagyományok tiszteletre vonatkozásában elismerésre méltó.
A kiállítás tervezője, kurátora, Pisztora Zsófia a múzeumi munka és a múzeumot körülvevő közösség ünnepének, fontos találkozásnak nevezte a megnyitót. Emlékeztetett arra, hogy a most megnyílt tárlatot évekig tartó szakmai munka előzet meg. Hangsúlyozta, hogy a kulturális területen végzett munka sokszor láthatatlan. Szólt a kulturális tőke fontosságáról is:
- Ez a fajta tőke nem csökken, nem inflálódik, hanem idővel az értéke egyre nő – tette hozzá, és kiemelte a közösség szolgálatának fontosságát is.
