2024. 03. 14., csütörtök, 11:22
A cukor ezer éve – a sóhoz hasonlóan – még királyi ritkaság volt. A 19. század közepén Magyarországon még 63 cukorgyár, illetve cukorfőzde működött. 2008 óta hazánk egyetlen működő cukorgyára a kaposvári. Sógorka Péterrel, a Magyar Cukor Zrt. gazdasági és termelési igazgatójával beszélgettünk.
– A gyár több mint egy évszázados története bővelkedett fordulatokban és kihívásokban. Mi kellett ahhoz, hogy minden külső nehézség ellenére talpon maradjanak?
– A túlélés receptje a kitartás, az alkalmazkodás, az innováció, a szerencse és természetesen tulajdonosunk, az Agrana, valamint konstruktív együttműködés a mezőgazdasági partnereinkkel, az állammal, a várossal.
– Milyen jelentősebb fejlesztések, beruházások voltak az elmúlt években és milyen összegben?
– Az elmúlt években számos nagy jelentőségű beruházás valósult meg. Biogázüzem, új siló, új csomagolóüzem. Most értünk ahhoz a szakaszhoz, amikor maga a cukorgyártási terület újulhat meg közel 7 milliárd forintból. Új porcukor-csomagoló gépek is érkeznek idén.
– A kampány minden esztendőben a mészkemence begyújtásával kezdődik. Milyen volt a legutóbbi kampány?
– Optimális, 14 ezer hektáros vetésterületről, de sajnos egy makrofomina nevű megbetegedés miatt rendkívül ingadozó minőségű cukorrépát kellett feldolgoznunk. Emiatt a hatékonyságunk elmaradt a tervezettől idén.
– Mennyi dolgozóval végzik ezt?
– Állandó létszámunk 250 fő, kampányban 300 fő. Kaposvár és a régió egyik meghatározó foglalkoztatója vagyunk.
– Van-e utánpótlás, vonzó-e a cukorgyár a fiatalok számára?
– Együttműködéseket kezdeményeztünk a szakmunkásképzéstől az egyetemig. Akik nálunk dolgoznak, nemcsak egy munkát végeznek, hanem kiválasztottak a magyar cukoripar megőrzésére és fejlesztésére. Sok iparágban számos gyár tevékenykedik. Cukorgyár egy van. Aki nálunk dolgozhat, máshol nem megszerezhető tudásra tesz szert.
– Az idők során csökkent a cukor iránti kereslet, sokan egészségesebb alternatívára tértek át. Hogyan érinti ez a gyárat?
– A cukorfogyasztás csökkenése hazánkban is megfigyelhető, de a teljes hazai felhasználás csökkenése a népességfogyásból is adódik. Megítélésünk szerint a cukor mint természetes édesítőszer része lehet az egészséges étrendnek, amennyiben azt mértékletesen fogyasztjuk. Emellett számos egyéb funkciója is van: tartósítószer, színezőanyag, térfogatnövelő, amely nehezen helyettesíthető.
– A cukorgyárban működik a biogázüzem, mire használják ezt, és jelent-e ez valamilyen előnyt a gyárnak a jelenlegi energiaválságban?
– A biogázüzem változó kapacitással, de egész évben működik. Elsősorban saját energiaigényünket elégítjük ki, de a közcélú hálózatba is betáplálunk, valamint ellátjuk a Virágfürdőt és Kaposvár buszait is biogázzal, illetve biometánnal. Köszönet illeti mindazokat, akik részt vettek ennek kifejlesztésében és megvalósításában. A biogázüzem előnye különösen a válságos időszakban, valamint a zöld átállás egyre fontosabbá válásával mutatkozik meg. Természetesen mi is készítettünk vészforgatókönyveket arra az esetre, ha lényeges vagy teljes földgázmennyiség-csökkenés állna elő. Szerencsére ezek életbe léptetésére nem volt szükség. Jelenleg minden cukorgyár Európában keresi a zöld átállás lehetőségeit. Számunkra a biogázüzem már kijelölte az utat. Az élen járunk ebben, és dolgozunk azon, hogy ezt az előnyt megőrizzük. Számos munkatársunk vizsgálja a további, izgalmas fejlesztések lehetőségeit.
– Tavaly – nem először – elnyerték az Év munkáltatója díjat, melyet a Magyar Szakszervezeti Szövetség ítélt oda. Mivel érdemelték ki ezt a rangos elismerést?
– A munkáltatók és munkavállalók érdekei valójában közösek, hiszen mindkét fél biztos, hosszú távú kapcsolatot, kiszámítható jövőt akar. Rendkívül sokszínű juttatási csomagot alakítottunk ki. Ehhez az érdekképviseletek munkája is szükséges. A juttatások mellett fontos az élő kommunikáció, a konstruktív hozzáállás mindkét fél részéről. Ezt támogatják a különböző közösségi események is: a Koronás Futóteam az Ultra Balatonon, a sportnapok, a horgászverseny és a tradicionális kampányzáró bál.
