2024. 02. 23., péntek, 15:57
A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja több, mint húsz éve minden év február 25-ike.
Péntek délelőtt a Teleki utcai emléktáblánál szervezett megemlékezésen Reőthy Ferenc, a Kaposvár Polgáraiért Egyesület elnöke, a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium nyugalmazott igazgatója emlékbeszédében hangsúlyozta, hogy az emlékezésre, a történelmi tények ismeretére azért van szükség, hogy a szörnyű időket ne kelljen újra átélnünk.
- Akik nem ismerik meg a történelmet, azokat a sors arra kényszeríti, hogy újra átéljék azt – idézte fel a híres gondolatot.
Kiemelte, a világtörténelemben a kommunista ideológia megvalósítása követelte a legtöbb emberi életet, lengyel történészek elemzése szerint 100 millió a halálos áldozatok száma.
- Manapság már sokan elfelejtik, hogy az egész egy hamis történelmi elemzésből született – mondta, majd kifejtette, Marxék a történelem törvényszerű fejlődésének tekintették a kommunizmus győzelmét. Kifejtette, hogy ma már – főleg nyugaton – Marxot a Tőke írójaként igyekeznek bemutatni, elfelejtve, hogy ő írta többek között 1848. februárjában a Kommunista kiáltványt, melynek kezdő sorában azt írják: „Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete” – ezzel megteremtve a kommunista diktatúrák ideológiáját. A szocializmus és a kommunizmus építése követelte számszerűen a legtöbb halálos áldozatot, 4 és 40 millió közöttire becsülik a halottak számát.
Magyarország a második világháború elvesztése után került a Szovjetunió hatalma alá, ahol a magát Sztálin legjobb magyarországi tanítványának nevező Rákosi Mátyás a legbrutálisabb módszerekkel számolta fel az 1945-ben induló magyar demokráciát – húzta alá. Ennek a folyamatnak volt a mélypontja, mikor a Kisgazdapárt képviselőjét, Kovács Bélát a szovjet hatóságok 1947. február 25-én letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták. Ez a nap lett a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
A Terror Háza kutatói szerint 1945 és 1989 között több mint 70 ezer embert börtönöztek be politikai okokból Magyarországon, és a háborús bűnösöket nem számítva az 1956-os megtorlás áldozataival együtt 714 embert végeztek ki – sorolta Reőthy Ferenc.
- A Szovjetunióban összesen 65 ezer magyar Gulag áldozatot tartanak nyilván, ebben az elborzasztó számban azonban nem szerepelnek a járványokban, a tranzittáborokban és az odavezető út során elhalálozottak. Magyar történészek becslése szerint a szovjet kényszertáborokba elhurcolt, mintegy 600 ezer magyar közül minden harmadik, mintegy 200 ezer honfitárs vesztette életét – folytatta, majd hozzátette, jóval többre tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport, politikai vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek. Mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és a választás lehetőségétől.
- A kommunizmus áldozataival kapcsolatban sokan érdekeltek abban, hogy ne csak a régmúlt, hanem a közelmúlt bűneit is minél előbb elfelejtsük” – hangsúlyozta. „Ezért fontos kiemelni a megemlékezésen is, hogy a kommunizmus nem csak a sztálinista, rákosi időkben szedte áldozatait, hanem 1956 után is. A forradalom leverői, Kádár János, Biszku Béla, Apró Antal, Marosán György kezéhez vér tapad – mondta.
Zárásként kifejtette, hogy az emlékezésre, a történelmi tények ismeretére azért van szükség, hogy a szörnyű időket ne kelljen újra átélnünk, ugyanis a kommunista ideológia kísértete újra itt jár közöttünk. A szélsőséges baloldal tevékenysége mellett a történelem fintoraként a neoliberális ideológiák használnak hasonló gondolatokat és célokat. „Érdemes tudatosan figyelni a körülöttünk zajló változásokra” – hangzott a záró figyelmeztetés.
Ezt követően a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emléktáblánál. Szita Károly polgármester elfoglaltsága miatt a rendezvény előtt helyezett el egy szál virágot az emléktáblánál.
Az ünnepi műsorban közreműködött a Füred Rock Színkör, valamint a Munkácsy Mihály Gimnázium Kamarakórusa.
