2024. 01. 13., szombat, 06:45
A hitközség tagjainak tevékenysége, munkássága, a városhoz fűződő viszonya mindig is meghatározó volt – fogalmazott a polgármester a péntek délutáni istentiszteleten.
A történelmi múltat is felidéző köszöntőjében a város első embere rámutatott, hogy képesnek kell lennünk a történésekből megtanulni a jót is, és abból építkezni, de a rosszat is szükséges tanulnunk, hogy tehessünk ellene. Ez a kettő kell, hogy a múltból motiváljon és alakítsa majd az előttünk levő jövőt.
Emlékeztetett arra, hogy 1850-ben a lakosság körülbelül 9%-a volt izraelita a városban, ez indíttatta a helybélieket arra, hogy 1864-ben zsinagógát építsenek. Kaposvár fejlődéséhez nagyban hozzájárultak a zsidó emberek, így például az 1837-ben született dr. Kaposi Mór, aki a város iránti tiszteletből változtatta meg a nevét, és akinek sokat köszönhet az ország, Európa és az egész világ is. A vármegye székhelyének várostörténetét elsőként kutatók is zsidó származású honfitársaink voltak. Példaként dr. Berger József orvost említette, aki 1877-ben adta ki a városról készített kortörténeti könyvét, és dr. Fekete Gyula ügyvéd 1929-ben megjelent helytörténeti írása is helyet kapott a felsorolásban.
Róna László, a Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke felszólalásában a korábbi időkben, illetve a napjainkban a más tájakon zajló zsidóüldözésekről is említést tett, kiemelve, hogy Magyarország és ezen belül Kaposvár is biztonságos hely számukra. „Gyűlölni nem lehet!” – fogalmazott az elnök. Az istentiszteletet Gál Attila, a Kaposvári Zsidó Hitközség vallási vezetője, rabbijelölt celebrálta.
Kaposvár várossá alakulásának 150. évfordulóját a városvezetés különleges módon ünnepli. A jubileum alkalmából „Kaposvár 150” emlékérmet bocsátottak ki, amiből százötven sorszámozott darab készült, emellett az önkormányzat ötven darab emlékzászlót is készített. Az érmet és a zászlót azok az intézmények és szervezetek kapják, amelyek jelentősen hozzájárultak Kaposvár fejlődéséhez, közösségének építéséhez és hírnevének öregbítéséhez.
