2023. 11. 13., hétfő, 19:31
„Ennek a csapatnak az volt mindig az erőssége, hogy érezhetett egy óriási szeretet a kaposváriak részéről” - fogalmazott köszöntő beszédében Szita Károly hétfőn, a városháza dísztermében tartott ünnepségen.
A város első embere rámutatott, hogy a kaposváriak számára különleges év az idei, hiszen több jubileumot is ülnek a helyiek: egyrészt 150 éve, 1873-ban lett város Kaposvár, másrészt 100 éves a Rákóczi FC, harmad részben 130. kampányát indította a cukorgyár.
Szita Károly történelmi időket felidézve emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 150 év két jelentős korszakra osztható, két jelentős polgármester tevékenységével. Németh István a dualizmus idején vezette a várost és megtanította, hogy lehet évszázados jelentőségű építkezéseket végezni. A mai is álló és működő, régi patinás épületek az ő idejében épültek. A másik városvezető, Kaposváry Vétek György, akinek munkássága azt példázza, hogy a nehéz traumákból is ki lehet jönni, hiszen az I. világháborút és a trianoni döntést átélve vezette a várost, sikeresen.
„A már említett cukorgyárnak köszönhető a Rákóczi Sportklub megalakulása, hiszen a gyár munkásai 1923. augusztus 15-én alapították meg azt, nem csak városrészt alkottak, hanem a sportot is fontosnak tartották” - folytatta a múltidézést a polgármester.
Ünnepi beszédében pár mérföldkövet emelt ki a sportközösség életéből, így megemlítette
- 1941. évet, amikor Avar István az Újpest volt válogatott csatára lett, a csapat játékos edzője,
- 1960-t, akkor Bene Ferenc balatonújlaki fiatalt igazolta le az egyesület,
- a 70-es évek közepén jutott fel az NB1-be, amit az alapozott meg, hogy Matesz Imre lett az edzője1973-ban.
- az első NB1-es mérkőzést 1975. augusztus 30-án játszották Kaposváron a Vasassal, 22 ezer néző előtt, ami győzelmet hozott,
- 2003, amikor egy volt Rákóczi játékos – a jelen lévő Prukner László vezető edzősége alatt a legjobb eredményeket érték el.
„Ennek a csapatnak az volt mindig az erőssége, hogy érezhetett egy óriási szeretet a kaposváriak részéről, hogy nem csupán a mérkőzésekre kijárók voltak azok, akik szerették a csapatot, hanem azok is, akik a híradásokból értesülhettek a sikerekről. A másik erőssége, hogy a saját nevelésű játékosaira épített. Ők tették lehetővé, hogy az NB1-n belül is egy szűk költségvetéssel rendelkező klub ilyen sokáig talpon tudott maradni. Most is az a legfőbb, hogy van egy tehetségközpontunk, mi akadémiának hívjuk” - zárta beszédét Szita Károly, majd jubileumi zászlót adott át város legidősebb, legpatinásabb sportszervezetének.
Kaposvár várossá alakulásának 150. évfordulóját a városvezetés különleges módon ünnepli. A jubileum alkalmából „Kaposvár 150” emlékérmet bocsátottak ki, amiből százötven sorszámozott darab készült, emellett az önkormányzat ötven darab emlékzászlót is készített. Az érmet és a zászlót azok az intézmények és szervezetek kapják, amelyek jelentősen hozzájárultak Kaposvár fejlődéséhez, közösségének építéséhez és hírnevének öregbítéséhez.
Az egész napos jubileumi ünnepségen dr. Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnöke, a FIFA alelnöke és az UEFA Nemzeti válogatottak versenybizottságának elnöke is felszólalt.
Elmondta, hogy személyes emlékek és élmények okán Somogy vármegyét második hazájának tekinti, és amióta az MLSZ elnöke (2010) ilyen jellegű meghívásnak most tesz eleget először.
Sajnálatának adott hangot, hogy a focicsapat jelenleg csak NB3-ban „vitézkedik”, és párhuzamot vont Rákóczi fejedelem sorsával, aki a szabadságharc alatt sikeres volt, majd elbukott.
„A különbség csak az, hogy a fejedelem már nem kezdheti újra, a klubnak viszont van esélye feljebb jutni. Jó néhány sikeres játékost, gólkirályt adott ez a csapat már a magyar labdarúgásnak” - vélekedett az elnök, majd a helyzetértékelést adott a magyar labdarúgásról.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország sok mindenre lehet büszke, de a labdarúgó-történetére mindenképpen, mert ha az elmúlt század elejétől nézzük - még ha hullámvölgyekkel is -, de egy dicsőséges utat járt be.
Felidézte, hogy 1938-ban a világbajnoki ezüst az első komoly sikert hozta, azután az 50-es évek emlékezetes győzelmeit említette.
’56 után volt egy leáldozás, hiszen sokan elmentek külföldre. 2010-ben erkölcsi és anyagi értelemben is alacsony szintről kellett kezdeni az építkezést. Legnagyobb hiány az infrastruktúrában volt, nem voltak pályák az országban.
„A magyar kormány erőn felül áldozott a magyar labdarúgásra: 1525 pálya épült, 2640 újult meg és felépült 40 stadion” – sorolta Csányi Sándor.
Nem csak az országban, hanem Somogyban is épültek, újultak meg pályák, összesen 34. Kaposvár területén - 433 millió forint plusz forrás biztosításával – 14.
A vármegyei igazolt játékosok száma a 2011-ben jegyzett 5955-ről 6656 főre növekedett, és jól működik a Bozsik-program is, aktívan folyik a fiatalok között a foci megszerettetése.
„A futball támogatására adott pénzösszeg 90 százaléka az amatőr sportot, és nem a profikat támogatja. Az MLSZ-nél rend és szabályozottság van, és ugyanezt követeljük meg a kluboktól, komolyan ellenőrzött a támogatások felhasználása” - mutatott rá.
Felszólalásának végén tájékoztatta a hallgatóságot arról is, hogy hazánk pályázott a 2026-ban vagy 2027-ben megrendezni tervezett Bajnokok Ligája döntőjének szervezésére.
