2023. 07. 28., péntek, 16:52
A ritka meteorológiai látványosság jól követhető volt a szikrázó kék égen, akik szemfülesebbek voltak, akár le is fényképezhették a különleges jelenséget.
Az ilyen felhőket Kelvin-Helmholtz felhőknek nevezik és egy bizonyos határfelület mentén alakulnak ki. A létrejöttüknek az az oka, hogy a felső légréteg gyorsabban mozog, mint az alsó.
-mondta megkeresésünkre Schmall Rafael a Zselici Csillagpark meteorológusa.
Bár a Kelvin-Helmholtz-hullámnak nevezett jelenség ritka, nem csak felhőknél fordul elő és nem csak a Földön. Csillagászok a Szaturnusz légkörében is fotóztak már ilyet.
Ez a meteorológiai látványosság akkor alakul ki az égen, amikor épp a megfelelő mértékben tér el a földfelszínhez közel kialakult köd és a felette áramló légréteg sűrűsége és sebessége. Amikor két ilyen jól elkülönülő sűrűségű légréteg egymás felett áramlik, jól láthatóan rajzolódik ki a keveredési zóna. Ilyenkor a két légréteg nem keveredik egymással, hanem a tengeri hullámokhoz hasonlóan tarajos lesz, majd ez a taraj végül átbukik. A legtöbb esetben nem sok eltérés van a hideg és a meleg légrétegek sebessége között, így nem alakul ki instabilitási felhő, de ha nagy a sebességkülönbség, akkor a felhőalakzatok szabályossága elvész.
