2023. 06. 08., csütörtök, 17:40
Kacskaringós, túlburjánzó vonalvezetés, merész színek, no és az elmaradhatatlan női alakok - ez jellemzi Bózsa Brigittát. Az alkotó Tóth Györggyel és Gschwindt Balázzsal közös kiállítása „MÁSKÉP(P) HAT" címmel ma este 18 órától nyílik a Kossuth téri kiállító teremben.
Bózsa Brigitta stílusa, szín- és formavilága azonnal felismerhető és senki mással össze nem téveszthető. Mesevilágba csöppenünk képeivel, legalábbis, ami a gazdag színvilágot illeti, noha a témák nagyon is valóságosak. A művésszel Széki Éva beszélgetett.
Nagyon sok női alak köszön vissza a képein. Mi ennek az oka?
A nővé válást a képeken keresztül valósítottam meg ,már az ötéves kori rajzaimon is megjelentek a női alakok, és ez így is maradt. Fontosak a női energiák, de vannak más kedvenc motívumaim, mint például a csigaház, a kulcsok vagy éppen az óra. Mindaz, ami a világból hat rám, és ahogy én hatok a világra, azt képek formájában jelenítem meg, ez egyfajta vizuális kommunikáció számomra.
Vászonra és papírra is dolgozik, melyik a kedvesebb?
Jelenleg a papír, talán azért, mert mostanában gyorsan és nagy intenzitással jönnek azok a képi üzenetek,amelyeket szeretnék átadni. A vásznat is szeretem, de az nagyon sokáig, hetekig készül.
Melyek azok az üzenetek, amelyeket szeretne átadni?
A harmónia meglátása és megteremtése. Az, hogy akkor tudunk a világban harmóniát teremteni, ha azt saját magunkban is meg tudjuk valósítani.
Mit jelent önnek a rajzolás, a festés?
Gyermekkoromtól kezdve rajzolok, én ezzel éltem meg a felnőtté válás folyamatát, a képeken keresztül tanultam meg sok mindent, amit más gyerekek a szerepjátékokból. Sokat rajzoltam, de sohasem másoltam, mindig megteremtettem a saját alakjaimat, formáimat.
Sokat változott a művészete az idők során?
A főiskolás éveim végéig nagyon igyekeztem megfelelni. Amikor el tudtam engedni ezt a görcsös megfelelni akarást, akkor bontakoztam és teljesedtem ki igazán, onnantól kezdve lettek önazonosak a képeim, s tudtam elengedni azt, hogy ki mit gondol az alkotásaimról.
Sokáig táncolt a Somogy Táncegyüttesben, koreográfiákat készített, néptáncoktató, versmondó. Komplexen ismeri és műveli a különféle művészeti ágakat. Mit adnak ezek önnek?
A művészet egyfajta kapcsolódás olyan dimenziókhoz, amelyen keresztül a harmóniát itt, a földön is meg tudom mutatni az alkotásaimban.
Nemcsak rajzol, de oktat is. Hogyan tanít a művész rajztanárként?
Először lecsendesítem a gyerekeket, hogy maguk mögött tudják hagyni a többi óra pörgését, sha ez megvan, elkezdődhet az alkotás. Hagyom őket szabadon dolgozni, nem szólok bele az elképzeléseikbe, inkább csak technikai tanácsokat adok.
Milyen témák vonzzák manapság?
Nagyon megérintett az ókori Egyiptom, a keleti kultúrák, de minden aszerint változik, hogy mit és mennyit engedek be a világból magamba. S bár kommunikatív ember vagyok, a belső világomba kevés ember juthat csak be.
A sok elkötelezettség mellett mikor jut idő leülni a vászon elé?
A rajzolás nekem létszükséglet, egyfajta befelé fordulás, töltekezés, sőt olykor még gyógyulás is. Ezért ha lehet, minden hétvégén alkotok, de sokszor hétközben is. Nagyon fontos azonban a ráhangolódás, nem lehet munka után nekiesni a rajzolásnak, és nem lehet gyorsan abbahagyni. Ha leülök, akár 5 órán át is rajzolok.
Mit jelent a ráhangolódás?
Kikapcsolom a tévét, a külső zajokat, mert akkor már csak befelé szeretnék figyelni. Ha már megvan a koncepció, az alap, akkor már jöhet egy kis halk zene, de addig még az sem.
Hol láthatók legközelebb az alkotásai?
A Rippl-Rónai Fesztiválon hatodik alkalommal lesz közös tárlatunk Tóth Györggyel és Gschwindt Balázzsal a Kossuth téri kiállító teremben „MÁSKÉP(P) HAT" címmel.
