2022. 06. 02., csütörtök, 15:15
Miniszteri kinevezésének 100., halálának 90. évfordulóján az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszterre emlékeztek a kaposvári városházán. A díszteremben csütörtök délután megtartott esemény a nemzeti összetartozás napja köré szervezett kaposvári programsorozat része.
A Bethlen-kormányokban először belügy-, majd kultuszminiszterként szolgáló Klebelsberg 1922-től töltött be vezető szerepet, s végül több mint kilenc évig, 1931 augusztusáig töltötte be a miniszteri posztot.
Dér Tamás alpolgármester köszöntőjében felidézte Klebelsberg kaposvári látogatását, amikor a kultuszminiszter egy nap alatt mintegy tucatnyi intézményt keresett fel, gyalogosan közlekedve egyik helyszínről a másikra. Nevéhez, illetve az általa fémjelzett időszakhoz kötődik több kaposvári iskola megalapítása is – hangsúlyozta a politikus történelmi szerepét Dér Tamás.
Az előadások sorát prof. dr. Rosta István tudománytörténész kezdte, aki emlékeztetett: Klebelsberg a trianoni békediktátum utáni nehéz időszakban kapott kiemelkedő szerepet. Az ország lakóinak életminőségére ható négy legfőbb tényező, a lakosságszám, a természeti erőforrások, az intézményrendszer tekintetében óriási veszteség érte Magyarországot – a lakosság egyharmada került a szomszédos államok fennhatósága alá, az ország területének kétharmadát, bánya- és erdőterületeinek nagyját, iskolák, népiskolák, kulturális intézmények sokaságát veszítettük el –, egyedül a kultúrára építhettünk. Az eszünkre, a tudásunkra, a kreativitásunkra, nem véletlenül lett ez a klebelsbergi politika alapja.
– Életképességünk alapjává a nemzeti kultúránk vált, célként pedig a tömegek műveltségének és erkölcsi belértékének növelése fogalmazódott meg, illetve olyan vezetőket adni az országnak, akiket műveltségben és viselkedéskultúrában is követheti a tömeg – hangsúlyozta a professzor, aki méltatta a Nyugat-Európában – Bécsben, Berlinben és Rómában – a magyar tudományos élet „nagykövetségeiként” működtetett Collegicum Hungaricum intézményeit, részben megemlítve azokat a szellemi nagyságokat, akik a történelemtudomány, a természettudományok vagy éppen a művészetek terén tettek sokat a magyarság megmaradásáért.
Prof. dr. Perjés István egyetemi tanár a konzervatív modernizáció intézményesülése Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájában című előadásában egyebek között azt boncolgatta, mitől függ az, hogy ki emelkedik ki egy adott korszak politikusai közül. Mint mondta, Klebelsberg dolgos emberként sokat tett azért, hogy az általa fémjelzett intézményi építkezés ne csak kövekből álljon, hanem gondolatokból, hagyományokból, rítusokból, szellemi munícióból is.
