2022. 05. 24., kedd, 07:00
Csordás János, Csordás György, Csordás László és Csordás István 1952-ben látták meg a napvilágot.
Csodaszámba ment az ’50-es évek elején, hogy Kaposváron négyesikrek születtek. 1952. május 24-én a somogyi Nagytoldipusztán élő Csordás József erdőmunkásnak és feleségének a már meglevő két gyermeke mellé négyesikrei születtek. Az édesapa a Kaposvárról vonattal hazaérkező bátyjától és annak feleségétől szerzett tudomást frissen született gyermekeinek pontos számáról és neméről. Az apát mellbe vágta a hír, később úgy nyilatkozott:
„Nagyon el voltam kettyenve”.
Az anyuka – ultrahang híján – két gyerekre számított, a harmadik után pedig már az orvos is ment volna a dolgára, úgy szóltak neki, hogy jöjjön már vissza, van itt még egy gyerek.
A csöppségek első heteik nem voltak egyszerűek, két hónaposak voltak, mire elérték a 2,3 kilogrammot, ekkor kerülhettek át a Völgy utcai Gyermekvédő Otthonba.
Ugyanis
az állami propagandagépezet „lecsapott” az ikrekre,
mondván: a fiúkról csak az állam képes megfelelően gondoskodni, a szegényes körülmények között élő szülők nem. A névadó szülőjük pedig ki más lehetett volna, mint maga Rákosi Mátyás.
A szülők havonta egyszer utazhattak fel látogatóba a gyermekeikhez, addig egy dadus, Gabi néni vigyázott az ikrekre.
A fiúk hároméves korukban térhettek csak haza szüleikhez. Laci, Gyuri, Jancsi és Pisti a Gyermekvédő Otthon kertjében rohantak érkező szüleik elé, teli szájjal vigyorogva.
A Filmhíradó tudósítást is készített az eseményről:
Hazatérésük után a Képes Újságban jelent meg egy részletes riport Osvát Katalin tollából. A cikk tetején négy portré és négy jellemzés található a fiúkról:
Jancsi a legvidámabb. Ő nevet a legjobbízűen, pedig a többieknek sincs kevesebb okuk a vidámságra.
Gyurika amolyan „csendes gazember” – mondják a szülők. Ki hinné, ha ezt a megbízható arcocskát nézi?
Laci arcra sem hasonlít az ikertestvéreihez – egyébként is szeret külön utakon járni.
Pista a család esze. S ezenkívül: a legfiatalabb a négyes ikrek közül. Teljes tizenöt perccel ifjabb, mint a korelnök Laci.
A 24.hu internetes újság 2021. decemberében felkereste az ikreket. Először Jancsit látogatta meg a szerző, Nagy József. Itt is szóba került Garai Gabriella, Gabi néni, aki néhány hónapig még eljárt Csordásékhoz az utógondozás jegyében, de aztán már csak négy képeslap érkezett tőle, mégpedig a gyerekek negyedik születésnapjára. A mai napig megvannak, az alábbi, személyre szóló üzenetekkel:
„Drága kis Jancsikám! Mindig vidám táncos kedvvel legyen a kis életed tele. Vidámságod másnak is add! Öleld ma meg anyukádat. Hadd felejtse el a gondját. Te derítsd fel az orcáját. Ha néha elszomorodik, szívét te mindig felvidítsd! Táncolj, nevess, de jó is légy! Nehogy apád haragudjék! Ezeregy puszit küld neked nagy szeretettel Gabid.”
„Édes kis Gyurcim! Az ölembe tied lesz mindig az első hely. Ha meggyógyulok, elmegyek hozzátok, bizony el. Nagy mesekönyvet viszek. És nézegetjük benne majd a gyönyörű meseképeket. Addig is légy szófogadó! Mindig nagyon jó kisgyerek. Ezerkét puszit küld a te hű Gabid.”
„Lacikám! Tudod, te az apád édes büszkesége vagy! Ne feledd, ma négyéves lettél! A négy között te a legöregebb vagy! A hármat te mindig a jóra oktasd! Ha elbukik az egyik, te emeld fel azt! Mint akkor, amikor ők is veled együtt járni tanultak. Ezerhárom puszival köszönt őszinte szeretettel Gabid.”
„Pistikém! Édes keresztfiam! Ma négyéves születésnapodon megsúgom neked, hogy orvosnak szántalak. Kezdd el már most! Gyönyörű pálya ez! Hidd el nekem! Sohse kezdhetsz te elég korán hozzá. Baba lába, ha eltörik, tedd helyre nyomban azt, Madárka, kis kacsa, csirke vérző lábain próbáld ki a tudományodat. Milliónyi puszit küld a te hű Gabid.”
A riportból kiderül, hogy a Csordás-ikreket rendszeresen „használta” a sajtó, a MAFILM például katonai toborzó propagandafilmet forgatott velük. Az ikrek sztárkatonák voltak, a forgatás kedvéért elvitték őket egy nyári építőtáborba is, csupa középiskolás csaj közé. "Miután a lányok megtudták, hogy a Csordás-ikrek vannak itt, akiket már újságból, rádióból, tévéből ismertek, hát, rettenetes nagy hangulattal és kíváncsisággal várták a találkozást az ikrekkel" – mesélte János.
A nyolcvanas évek elején Jancsi a fejébe vette, hogy építkezik, és rábeszélte erre a többieket is. Négy, egymás melletti telket akartak, négy egyforma házzal, de csak kétszer két telket kaptak, az egyik párat az Ibolya utca egyik végén, a másik párat az Ibolya utca túlfelin. Kalákában szerezték be az anyagot, kalákában húzták fel a falakat, a tetőt, kalákában véstek, csöveztek, vakoltak, csempéztek, csak már nem négyen, hanem nyolcan, a négy nejjel kiegészülve. A lényeg, hogy lett négy teljesen egyforma alaprajzú ház.
Jancsi és Gyuri ma is itt él, Laci és Pista viszont már nem lakik az utcában. László egy másik városrészbe költözött, István pedig 2004-ben elhunyt.
Keleti Éva fotóriporter 1955-ben ott volt, amikor az ikreket hazaengedték. 2019-ben kiállítása nyílt a Csordás-gyerekekről készült képeiből, ekkor újra lefotózta hármójukat. A 24.hu újságírója ennek kapcsán szólaltatta meg a fotóst:
"Végig jelen időben, mint élő emberről beszéltek az akkor már másfél évtizede halott fivérükről. Az asztalt úgy ülték körül, hogy köztük egy szék üresen maradt. Egy játszótéren fotóztam őket, ott is úgy álltak be, hogy Pista helye kimaradt. És nem megszervezetten, nem megbeszélve, hanem automatikusan. Utóbb hívtam őket a kiállításra, telefonáltam, hogy küldetek kocsit, foglalok szállodai szobát, de visszautasították, hogy „mi csak négyen együtt járunk el, de már csak hárman vagyunk”.
Jancsiból és Laciból is kibukik, hogy „nagyon hiányzik a testvérünk”.
Azt meg Gyuri mondja: „Nélküle nem azok vagyunk, akik voltunk. Csak négyen voltunk kerek egész.”
