2022. 04. 15., péntek, 10:46
Aki még napkelte előtt megmosdik a patak vagy a folyó vizében, az egészséges lesz, a lányok pedig megszépülnek tőle. A nagypénteki böjt étrendje Balatonszentgyörgyön a reggeli kenyér és pálinka volt. Kapolyon nagypénteken nem vettek fel tiszta alsóruhát.
Néhány nagypéntekhez kapcsolódó egyéb hiedelem. Csökölyben a sertéseket nyírfaággal jól elverték, hogy a pestis meg ne rontsa őket. Szabadiban sóslevet (amibe a húst disznóöléskor lesózták) adtak a disznóknak, hogy ne betegedjenek meg. Kapolyon pedig az emberek azzal védekeztek a betegség ellen, hogy nagypénteken nem vettek fel tiszta alsóruhát.
Szokások:
A római katolikus egyházközségekben hagyomány a Szent Sír templomi felállítása, vagy ahogyan Somogyban általában mondják Isten koporsójának az imádkozással való őrzése. Az iskolás gyerekek – fél óránként váltva egymást – térdepelnek előtte, de a felnőttek is eljönnek a templomba. Kisbárapátiban (az 1940-es években) két fehér ruhás lány és két levente ruhás fiú állt őrséget egy-egy óra hosszat. Balatonkeresztúron a tűzoltók reggel hat órától este hat óráig álltak őrséget a Szent Sírnál, két-két tűzoltó kétóránként váltotta egymást. Göllében a nagypénteki passió eléneklése után a nagyszombat esti feltámadásig az asszonyok „Istent csókúni” mentek a templomba. Az oltár alatt egy kihúzható koporsóban feküdt az Úr Jézus szobra.
Ezen alkalommal a hívek pénzt is adományoztak a templomnak. Régen a nagypénteki virrasztás hajnalig tartott (pl. Táska községben).
Csehiben a hagyomány szerint Jézus koporsóját a nagybereki pásztorok strázsálták. A vegyes felekezetű Csökölyben a közelmúltban is szokás volt, hogy a református asszonyok tiszteletadásból meglátogatták a helybeli katolikus templom szent sírját.
A somogyszentpáliak nagypéntekre rendbe tették a sírokat, hajnalban sokan kimentek a temetőbe, és szeretteik sírjánál virrasztottak. Mások ezt húsvétvasárnap hajnalán tették meg.
Nagypénteki ételek:
A nagypénteki böjt étrendje vidékenként csak kis eltérést mutat. Balatonszentgyörgyön a reggeli kenyér és pálinka volt (ez utóbbihoz a férfiak nagyon ragaszkodtak), az ebéd itt hal, a vacsora tökmagolajos káposzta volt sült krumplival.
Buzsákon tökmagolajjal berántott bablevest és sóspogácsát ettek. Volt, aki egész nap csak három szem búzát és három korty vizet vett magához, állítólag így meg tudja mondani halála idejét. A bizeiek délben aszalékot fogyasztottak, este csipkedett krumplilevest olajjal és olajban sült pogácsát ettek.
Somogyban még hagyományos nagypénteki étel a mákos mácsik, a laikus magyarázat szerint a mák fekete színe a böjtöt fejezi ki. Kisbárapátiban a nagycsütörtökön sütött laskát megáztatták, és belőle mákos laskát készítettek.
| Régen és ma |
| Nagypéntek Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja. A megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe. Szigorú böjti nap. Szigorú böjti napokon egészen a 18. századig csak egyszer lehetett enni – húst, tojást, tejterméket természetesen nem. Ez mára enyhült: háromszor lehet enni, ám csak egyszer lehet jóllakni. (Ez a 18-60 év közöttiekre érvényes, de fel vannak mentve alóla a betegek, terhes vagy szoptató anyák, a megerőltető munkát végzők.) |
