2022. 03. 25., péntek, 10:17
Kívül-belül megmutatjuk az épületet.
A Kaposvár főterén álló, 1886-ban Tandor Ottó budapesti építész tervei alapján épült templom felújítása két évvel ezelőtt kezdődött el. Az épület 1993 óta nemcsak plébániatemplom, hanem az új Kaposvári Egyházmegye székesegyháza is, így olyan funkcionális igények is felmerültek, melyek az építéskor értelemszerűen nem voltak tervezhetőek. Ezen kívül a beépített szerkezetek és díszítőelemek avulása a teljes renoválást tették indokolttá. A felújítás során
- lecserélték a tetőfedést,
- kijavították a homlokzatfestést,
- a lapostetős sekrestyerészt lebontották és újat építettek, amely magában foglalja a nagyobb egyházmegyei liturgia esetén az asszisztencia előkészülő tevékenységének terét, a külső akadálymentes megközelítés lehetőségét, valamint a híveket és klérust kiszolgáló vizesblokkot,
- az ólomüvegablakok restaurálták, és külső, korszerű védelemet kaptak,
- a fanyílászárókat felújították vagy cserélték, beleértve a toronyzsalukat is,
- a belső liturgikus teret teljesen átalakították, a szinteket egységesítették, a kiemelt teret bővítették,
- a teljes belső padlóburkolatot kicserélték, és padlófűtést építettek be,
- a bejáratnál lévő elválasztó rács helyett korszerű biztonsági üvegfalat építettek,
- korszerűsítették az elektromos hálózatot és a teljes tér világítását,
- vadonatúj hangosítást, információtechnikát, kivetítést és kamerákat szereltek fel,
- új padokat helyeztek el,
- új, korszerű gyóntatószékek építettek be,
- restaurálták a belső fal- és boltozatfelület figurális és díszítőfestését,
- valamint felújították az orgonát is.
A beruházás teljes egészében állami támogatásból, 2,1 milliárd forintból valósult meg.
A székesegyházat és az orgonát pénteken délelőtt áldották meg, a szentmise az alábbi csatornán volt követhető élőben:
Szita Károly Kaposvár polgármestere úgy fogalmazott a beszédében, hogy egy templom építése, újjáépítése mindig hitvallás, megvallása annak az értékrendnek, amelynek mentén élni szeretnénk és megvallása a hálának, a nemzetet megtartó hitnek és bizalomnak is.
Hozzátette, a templomainkat újjá kell építeni, ha úgy érezzük, hogy a falait már kikezdte az idő, ugyanakkor a saját hitünket is újjá kell építeni, főleg, ha azt érezzük, hogy a világban eltűnőben vannak a biztonságosnak vélt igazodási pontok.
Kaposvár ismét megkérdőjelezhetetlen fényes jelét adja annak, hogyan képzeli el önmaga jövőjét: a jó Isten akaratával, a Szűzanya oltalmával és Jézus Krisztus szeretetével és irgalmával
– mondta a városvezető.
Varga László megyés püspök a szentmisén elmondta,
a kormány támogatásának köszönhetően 2,1 milliárd forintból valósult meg a kaposvári székesegyház felújítása,
ami kívülről és belülről is sokkal vonzóbb lett. A székesegyházunk Kaposvár központjában és az egyházmegye szívében van. Az egybegyűlt embereket arra emlékeztette, hogy a nagyböjt a megtérés és a megújulás ideje, és azért imádkozik, hogy a templomot lélekben és szívükben is megújult testvérek töltsék meg. Olyan testvérek, akik nem félnek bemenni az emberek közé és nyitottak a velük való párbeszédre és meg tudják hívni őket Krisztus követésére.
Olyan egyházmegyét szeretnék, amely vonzó, élő közösségeket szervez és egységet épít.
Az eseményen jelen volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki arról beszélt, hogy az egyházak esetében fizikai és lelki építkezésre is szükség van. Kiemelte, az elmúlt években több ezer templom újult meg, valamint több százat építettek. Majd úgy fogalmazott, sokan nem értik ezeknek a fejlesztéseknek a jelentőségét, pedig az egyházak közösséget és békét teremtenek, valamint a legfontosabb, hogy megőrzik és továbbadják az emberek számára a teremtett világ legfontosabb értékeit.
Gelencsér Attila, a térség országgyűlési képviselője mindehhez hozzátette, Magyarország templomépítő nemzet lett. Valamint elmondta, a keresztény hit és kultúra megtartja az országunkat, ugyanakkor ez az alapja a szabadságunknak is.
