2022. 03. 15., kedd, 12:08
Ma a fizikai erőnél sokkal inkább a lelki erőnkre kell összpontosítanunk, amely a legnehezebb időben is megtartotta nemzetünket, országunkat, hazánkat – mondta ünnepi beszédében Kaposvár polgármestere.
Az idei március 15-ei megemlékezés a Széchenyi téren kezdődött a délelőtti órákban, a koszorúzást követően a Petőfi, majd pedig a Kossuth térre vonult a tömeg, ahol a városvezető ünnepi beszédet mondott.
– Emlékezzünk arra, hogyan vívtunk, mi magyarok, és a hozzánk csatlakozó lengyelek, csehek, románok, horvátok, szerbek, ki tudja még hány nemzet leányai és fiai a szabadságért, a magyar és az európai szabadságért – kezdte beszédét a városvezető, hozzátéve, hogy olyan márciusi ünnepre készültek a kaposváriak, amikor ismét fellélegezve, szabadon találkozhatnak, és kitűzhetik mellükre a kokárdát.
Szita Károly Kaposvár polgármestere feltette a kérdést, hogy vajon mit üzennének 1848 hősei alig három héttel a nemzet egy másik nagy ünnepe, a szabad választások előtt.
– Nos, hitem szerint aligha adnának tisztább és egyértelműbb feleletet, mint hogy tanuljunk eleink életéből és tetteiből! Hogy sosem a beszéd a fontos, hanem mindig a cselekvés. Aki jót cselekszik, érdemes a támogatásra, aki azonban rosszat, a népnek kárt okoz, az mondjon bármilyen édes szavakat, bizony csak megvetést érdemel. Az ősök üzenete sosem szájbarágó okoskodás, és nem is atyai utasítás. Mindig, minden nemzedéknek megadja a szabad választás lehetőségét, s ezzel együtt a felelősséget is, hogy maga alakíthassa sorsát. Hogy elválassza a jót a rossztól, a hűséget a hűtlenségtől, a szeretetet az érdektől, a szolgálatot az uralkodástól, a hazaszeretetet az árulástól, és persze az igazságot a hazugságtól – mondta a városvezető, hangsúlyozva, hogy a kérdések válaszokért kiáltanak, pont úgy, mint 174 évvel ezelőtt, és talán ritkán volt olyan fontos a kiállás, mint most, amikor gyermekeink és unokáink jövője az igazi tét.
A polgármester szólt arról is, hogy sordöntő napokat élünk, hiszen járványok, háborúk, válságok sújtják a mindennapokat, ám eközben alakítjuk a napjainkat, tehetségünk alkot, szépíti a tanyákat, a falvakat, a városokat, az országot és a nemzetet.
– Most különösen miénk e mondat: Legyen béke, szabadság és egyetértés! Nekünk szól ez intelem, nekünk szólnak e hívó szavak. Meggyőződésem, hogy a 174 éve megfogalmazott nemzeti intelem örök időkre ad az életet szolgáló, bölcs tanácsot mindnyájunknak. Hogy ne akarjunk háborút, de akarjuk a békét! Hogy akarjuk a szabadságot, és ne akarjuk a kiszolgáltatottságot: sem politikának, sem sunyi pénzügyi spekulánsoknak vagy szolgálóiknak! – emelte ki.
Mint mondta, ma a fizikai erőnél sokkal inkább a lelki erőnkre kell összpontosítanunk, amely a legnehezebb időben is megtartotta nemzetünket, országunkat, hazánkat.
– Mutassunk példát a magából kivetkőző világnak! És határozott szóval üzenjünk azoknak is, akik pusztán hasznot remélnek a háborúból és a szenvedésből. Akik felelőtlen beszéddel bele akarják rángatni Magyarországot, nemzetünket és polgárainkat a háborúba. Akik a Kárpát-medence békéjét veszélyeztetik. Akik a magyar férfiaknak adnának fegyvert, hogy idegen érdekekért áldozzák életüket. Őket is arra intjük, hallják meg Petőfiék szavait! Legyen béke, szabadság és egyetértés! – zárta beszédét.
