2021. 11. 16., kedd, 17:17
A klímavédelemről és fenntarthatóságról tartott közös sajtótájékoztatót kedden Áder János köztársasági elnök és Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke.
Áder János a sajtótájékoztatón közölte: a klímacsatát és a fenntarthatósági fordulatot a városokban lehet megnyerni, és ott is lehet elveszíteni. "A világ lakosságának több mint 50 százaléka városokban él, és 2050-re négy emberből három városlakó lesz. Energiafelhasználás és károsanyag-kibocsátás tekintetében is megkerülhetetlen tényezők a városok" - hangsúlyozta a köztársasági elnök. Hozzátette: először annak módszertanát kellett kidolgozni, hogy az egyes megyei jogú városokban miként csökkent a károsanyag-kibocsátás 1990 és 2019 között, valamint a városokra lebontva terv készült a mérsékléséhez szükséges döntésekről.
Áder János elmondta azt is, hogy a szakmai munkát és "a leltár" elkészítését a Kék Bolygó Alapítvány szakmai csapata koordinálta. Jelezte, hogy a két hét múlva kezdődő Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expón és Világtalálkozón kiállítók egy része arra keres választ, miként lehet okosvárosokat építeni, a meglévő infrastruktúrát hatékonyabban és környezetkímélőbb módon működtetni, az energiahatékonyságot javítani.
Szita Károly az eseményen beszámolt arról, hogy Magyarország éves károsanyag-kibocsátásának 24 százalékáért a 23 megyei jogú város a felelős. Az eredményekre térve úgy fogalmazott: "nem tétlenkedünk, a polgármesterek jelentős eredményekről számoltak be".
A Kék Bolygó Alapítvány koordinálásával elkészített leltár eredményei alapján a legnagyobb károsanyag-kibocsátó az energiaszektor, utána az ipar, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság következik, ami meghatározta a városok cselekvési irányát - mutatott rá az elnök.
Pécs, Salgótarján és Kaposvár már olyan mértékben - 55 százalékkal - csökkentette a kibocsátását, amit eredetileg 2030-ra kellett volna teljesítenie, továbbá nagyon közel van ehhez Szeged, Zalaegerszeg, Érd és Sopron - közölte Szita Károly.
A kibocsátás-csökkentő intézkedésekre egyebek mellett példaként említette, hogy Debrecen korszerű közvilágítást alakított ki, Miskolc geotermikussá alakította át a távhőrendszerét, Sopron napelemparkot épített, Szeged szintén a távhőrendszerét korszerűsítette,
Kaposváron pedig megépült Közép-Európa legnagyobb - mintegy 100 megawattos - napelemparkja, továbbá a város lecserélte az autóbuszflottáját is.
A jövővel kapcsolatban Szita Károly elmondta, hogy a megyei jogú városok a beruházásaiknál figyelembe veszik a fenntarthatóságot és az energiahatékonyságot. Kecskemét és Kaposvár biomassza-alapúra állítja át távhőrendszerét, a somogyi megyeszékhely ezen felül 2026-ra elektromos buszokra cseréli a mostani sűrített földgázzal működő járműveit, valamint öt másik dunántúli várossal energiaközösséget hoznak létre 60 milliárd forintos beruházással. "2030-ra mindazt, amit vállaltunk, elérjük, 2050-re pedig klímasemlegesek leszünk" - hangsúlyozta Szita.
