2021. 10. 06., szerda, 08:42
Idén csendes koszorúzással emlékeztek az október 6-i gyásznapon.
Szita Károly polgármester, Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, Giber Vilmos tanácsnok együtt emlékeztek meg azokról a magyar honvédtisztekről, akiket az 1848-49-es szabadságharc leverése után felségsértés és lázadás miatt Aradon halálra ítéltek és kivégeztek. A jelenlévők virágokat és koszorút helyeztek el az aradi vértanúk emlékműveinél a Városligetben.
A 13 aradi vértanú
Az aradi vértanúk azok a magyar honvédtisztek voltak, akiket a szabadságharc leverése után az 1848–49-es szabadságharcban játszott szerepük miatt Aradon végeztek ki. Bár az Aradon kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is.
Mindegyik aradi vértanú a szabadságharc kezdetén aktív vagy kilépett császári és királyi tiszt volt, a szabadságharc végén a honvédseregben közülük egy altábornagyi, tizenegy vezérőrnagyi és egy ezredesi rendfokozatot viselt. Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. Egyébként egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan az osztrákok.
Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Október 6-át 2001-ben nyilvánították hivatalosan is nemzeti gyásznappá.
